Délmagyar logó

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 10°C | 20°C Még több cikk.

Ahmed

"Akkora hallgatás övezi a választások előtt az elkerülhetetlen államháztartási reform témáját, mintha kizárólag az Európai Uniónak lenne fontos, hogy Magyarország leküzdje hiányát. Van itt szó vizsláról, doktorkendéről, két évtized múlva pénzt hozó babakötvényről, mindenféléről, csak arról nem, hogy milyen terheket rónak majd az emberekre a következő évek."
Akkora hallgatás övezi a választások előtt az elkerülhetetlen államháztartási reform témáját, mintha kizárólag az Európai Uniónak lenne fontos, hogy Magyarország leküzdje hiányát. Van itt szó vizsláról, doktorkendéről, két évtized múlva pénzt hozó babakötvényről, mindenféléről, csak arról nem, hogy milyen terheket rónak majd az emberekre a következő évek. Arról ugyanis nem lehet illúziónk, hogy az irdatlan államháztartási hiányt majd az uniós pénzek fogják kiegyenlíteni.

Sőt ellenkezőleg, az Európai Unió kényszeríti rá a következő magyar kormányt arra, hogy tényleges intézkedésekkel, vagyis a kiadások visszafogásával teremtsen egyensúlyt. Különben korlátozni fogja a Magyarországnak juttatott pénzeket, és szidhatjuk Brüsszelt, amiért nincs déli Tisza-hídunk. Már az is beszédes, hogy Brüsszel a nem teljesülő vagy trükközött programok után a jelenlegi kormánytól nem vár semmit: szeptemberre viszont új anyagot akar arról, hogy az ország euróbevezetési vállalása hogyan teljesülhet.

Az Uniónak mindegy, a hiány hogyan csökken, és a reformok mit takarnak majd – csak végrehajthatók legyenek. Mi, adófizetők vagyunk azok, akiknek nem mindegy. Nekünk kellene tudnunk a választások előtt, hogy melyik politikai erő milyen valós programmal rendelkezik az elkerülhetetlen elvonásokról. A választó érdeke az, hogy időben tájékoztassák, mire számíthat a következő ciklusban, és ne később derüljön ki, hogy házsártos a menyasszony, és – egy múlt heti színes hírrel szólva, de félre a faji zöngékkel – különben is Ahmednek hívják.

A hiánycsökkentésről egyelőre legfeljebb csak felkészítő körülírások beszélnek. Egyre több szó van az igazságosságról, egyre kisebbek a lépések, és korlátozottabbak az ígéretek. 2002-ben még volt ígérgetési mozgástér, mára már ez odalett, az ígéretek a szép jövőbe szólnak vagy az uniós pénzek áldásait állítják be teljesítménynek.

„Ha mi viseljük a terhet, tudnunk kell, melyik párt hogyan vágna bele a régóta halogatott reformokba" – mondta a köztársasági elnök újévi beszédében. Ennél világosabb támpont nem is kell egy választópolgárnak, hogy ne negatív kampányok és pozitív szövegelések alapján döntsön, és ne kampánytanácsadók döntsenek helyette.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A sztráda árnyéka

"Nincsen rá még jó magyar szavunk, és erősen gyanítom, már nem is lesz. Az autópálya kerek három… Tovább olvasom