Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Akadálypálya

JEGYZET - ˝Csak foltokban történt meg az akadálymentesítés.˝
Olyankor hálát adok a jóistennek az épségért, amikor nálam sokkal nehezebb élethelyzetben lévő emberrel, például súlyosan mozgáskorlátozottal találkozom. Megtanulom értékelni, hogy van két lábam, és mindkettő „működik", és azt is megbecsülöm, hogy látok, hallok. Egyébként hajlamosak vagyunk a mindennapokban az egészséget természetesnek venni, és bele sem gondolunk, hogy ami az ép embereknek rutinfeladat, az a mozgáskorlátozottak számára megoldandó probléma.

Új cikksorozatunk, amelyben Farkas Lászlót kísérjük el ügyeket intézni, biztosan rávilágít majd számos lehetetlen szituációra. Mai cikkünkből kiderül, hogy a Szegedi Törvényszék épületébe egy kerekes székes csak úgy tud bemenni, ha felcipelik a lépcsőn. Információim szerint semmiféle jogszabály nem kötelezi a régi középületek fenntartóit az akadálymentesítésre. Az a baj, hogy csak foltokban történt meg az akadálymentesítés. Hamar ott terem a következő padka, amely már nem a 21. századi követelményeknek megfelelően épült. Ha lekési egy kerekes székes a buszt, a következő járat nem biztos, hogy alacsonypadlós. Amíg az egyik boltban készséges a kiszolgálószemélyzet, a másikban már nem feltétlenül tudnak a rászorulók segítséget kérni.

Be kell látni: a város a mozgáskorlátozottaknak egy nagy akadálypálya. Már sokan tudják, hogy nekik nem sajnálatra van szükségük, hanem járható épületekre és segítőkész emberekre. Utóbbiakból véleményem szerint nincs hiány. Bizonyos kormányzati vezetők fejében azonban rendet kéne tenni. Például azokéban, akik 20 éve egy fillérrel sem emelték a lakás-akadálymentesítési támogatást, és akik szűkítik a támogatásra jogosultak körét.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Katonadolog?

˝A fiúk nem sírnak.˝ Tovább olvasom