Délmagyar logó

2017. 11. 22. szerda - Cecília 5°C | 13°C Még több cikk.

Akt célkeresztben

"Ebből az értékből azonban nem kérnek az állítólagos hívek."
A szobroknak se könnyű! Pillanatnyi közhangulat dönt sorsukról. S e döntő közhangulat akár a talapzatukról is ledöntheti a szobrokat. Ez a sorsa a politikától pecsétes műveknek. Nem egyszerű városi legenda, inkább történelmi fordulatokról árulkodó példa: a szegedi Stefánián, az egykori pártházzal szemben magasodó, 1957-ben eltávolított Sztálin–Lenin újraolvasztásából lett Lenint avatták 1967-ben a megyeháza előtt, majd döntötte le 1990. március 30-án a népharag. De miről árulkodik, hogy most egy aktszobor került célkeresztbe?

„Pucér nő nem lehet a templomkertben!" Így egyszerűsítik le – állítólag a rókusi templom látogatói –, hogy Szeged egyik legrégibb köztéri szobra, vagyis dr. Boros József egykori kórházigazgató emlékműve kicsit odébb került. A volt ispotály épületének új gazdája lesz, ezért a városatyák úgy határoztak, hogy ennek a kórházhoz tartozó szobornak változatlanul közterületen, illetve az egykori kórházigazgató nevét viselő utca közelében a helye. Így maradhat közkincs.

Ebből az értékből azonban nem kérnek az állítólagos hívek. Pedig eddig is e Petri Pick Lajos-szobor előtt jártak el – a templomba igyekezve. De korábban nem apelláltak a meztelenség miatt. Eddig értették: a fájdalmas gyászt aktszoborral fejezte ki a szobrász. Mint az ősi és antik idők óta számtalan alkotó, aki a puszta emberi testet mutatva érzékeltette szimbolikus mondanivalóját. Például a termékenységet dús idomú női testtel ábrázoló faragó. Vagy a szépséget és harmóniát szimbolizáló görög istenszobrok mintázója. Vagy a kereszténység történetének nagy alkotói közül az egyik első: id. Lucas Cranach Ádám és Évája – az utolsó ítéletet.

Nem először ítélkeznek az aktról szegediek! Petri Pick Lajos rókusi aktját felállításának ötvenedik évfordulóján lökték le talapzatáról. Akkor Kalmár Márton szobrászművész restaurálta. Az a Kalmár, aki lapunknak nyilatkozva is tanította már az olvasót: az emberi test az őskor óta a leggyakoribb művészi téma. A női akt élet és halál, szépség és csúfság, bőség és fukarság, tiszta szerelem és fülledt testiség kifejezésére egyaránt lehetőséget ad a művész számára. A mostani szegedi legenda szerint viszont kiváltója lehet a huszonegyedik századi prüdériának is.

Olvasóink írták

  • 1. egal 2009. november 10. 18:09
    „Muszáj mindent tönkretenni? Nem volt elég,hogy a 200 éves kórházat eladták - mert ugye a jövő egészségügyét nem kétszáz éves épületben képzeli el a polgármester - mintha ő tudná egyedül,hogy mi kell Szeged népének- több mint kétszáz évig épület volt és marad az is.
    Most a tisztelt önkormányzat a szobrot is elhelyezi onnan. Kiváncsian várom,hogy a Városházán mikor adnak túl !”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szegedi kispapok

"Jó vendégnek lenni ezen a polgári rendezvényen." Tovább olvasom