Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

Alapozó feszültség

"Ha a cél valóban csak annyi lenne, hogy a négy év alatt nem megfelelő készségeket szerző tanulókat tovább alapozzák, akkor ezt a tananyag könnyítésével, valamint a szaktanárok készségfejlesztési továbbképzésével meg lehetett volna oldani. Igaz, akkor kényelmetlen egyeztetések előznék meg a leépítéseket..."
Két év múlva már csak azok az általános iskolai tanárok taníthatnak az ötödikes, majd hatodikos alapkészség-tárgyakban, akik addig elvégeztek egy 120 órás, a korosztályhoz tartozó módszertani, pszichológiai ismeretekről szóló továbbképzést. Ugyanakkor tanítói végzettségű pedagógusok taníthatnak majd helyettük az ötödik-hatodik osztályban, 2014-ig abban az esetben is, ha 2004-ben már rendelkeztek legalább öt év gyakorlattal az 1–4. évfolyamon (2014-től pedig szintén csak megfelelő végzettséggel).

A rendelkezés előre láthatóan az eddigieknél is nagyobb feszültségeket kelt majd az iskolákban. A jövőre két órával megnövelt kötelező óraszám, valamint a csökkenő gyereklétszám és a megszorítások miatt várható iskolabezárások előre vetítik, hogy pedagóguselbocsátások várhatók. Az említett módosítás – bár eredetileg más pedagógiai célja van – tulajdonképpen az általános iskola felsős tanáraiban jelöli ki azt a csoportot, amelyet az önkormányzati elbocsátások leginkább sújtani fognak.

Az elképzelés eredeti célja az, hogy a nem szakrendszerű, ma még csak 1–4. osztályban folyó oktatást hatodikig tolja ki, ezzel segítve az alapkészségek fejlesztését a tanulóknál. Egyaránt azoknál, akiket ötödikre nem sikerült megtanítani értve olvasni, és azoknál, akiknek fejlődését esetleg visszatartja a plusz kétéves alapozás. Az igazi feszültséget az okozza, hogy a törvény minden iskola minden osztálytípusára kötelezően mondja ki, hogy az ötödik és hatodik évfolyamon 25-50 százalékos időkeretben meg kell szervezni a nem szakrendszerű oktatást.

Innentől az általános iskolák tanítói és felső tagozatos tanárai között olyan feszültség keletkezik, amit az iskolán belül nehéz megoldani. A felső tagozatosoknak nyitva áll ugyan az út a továbbképzésre, ennek finanszírozásáról azonban a fenntartó dönt. Ha az önkormányzat anyagi okok miatt nem támogatja minden felsős tanár továbbképzését, akkor azok az érintett tanárok nem taníthatnak csak 7–8. osztályban. A törvény ugyanakkor megengedi, hogy az ötéves gyakorlattal rendelkező tanítók külön képzés nélkül órát kapjanak helyettük.

A fenntartónak olcsóbb lesz a kötelező óraszám emelése miatt munka nélkül maradt tanítóknak adni az ötödikes-hatodikos órákat. A helyzet magától nyújtja az elbocsátásokat, anélkül, hogy a pedagógusi képességek szóba kerültek volna. Ráadásul az iskolákban már önmagában az feszültségkeltő, hogy míg a korosztályt évek óta tanító tanárokat a korosztály pszichológiájáról küldik továbbképzésre, addig az alsós korosztályra képzett tanítók vihetik tovább a tanulókat.

A törvényről szóló kormányzati értelmezés pusztán az alapkészségek fejlesztésével magyarázza ezt a rendelkezést, amely azonban felforgatja az iskolaszerkezetet, szembe állít két pedagógusi csoportot, és kontraszelektál az elbocsátásokban. Ha a cél valóban csak annyi lenne, hogy a négy év alatt nem megfelelő készségeket szerző tanulókat tovább alapozzák, akkor ezt a tananyag könnyítésével, valamint a szaktanárok készségfejlesztési továbbképzésével meg lehetett volna oldani. Igaz, akkor kényelmetlen egyeztetések előznék meg a leépítéseket...
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyilkoslista

"Négyszáz, de az is lehet, hogy hatszáz gyilkos él szabadon közöttünk? A magyarországi bűnözésről… Tovább olvasom