Délmagyar logó

2017. 05. 22. hétfő - Júlia, Rita 15°C | 26°C Még több cikk.

Áldozatok

JEGYZET - "Nyilvános a holokauszt minden részlete. De homály fedi az emberi természetet."
Zsidózni először az egyetemen hallottam valakit. Nem is értettem először, a beszélő miért tartja jellemábrázoló megjegyzésnek azt, hogy a jelen nem lévő barátunk zsidó... A nyomatékkal kimondott szó utáni elhallgatós rövid szünet volt csak ismerős a kisvárosból, ahol gimnazista koromig éltem. Ott nem zsidóztak, de amikor a Lenin utcában a szép, ám romos zsinagóga helyére tanácsi váltólakásokat húztak föl, ezt azzal magyarázták, hogy abba a templomba már úgysem jár senki... Erre a mondat utáni néhány másodperces zavart csendre hasonlított a későbbi elhallgatós szünet. Később szamizdatos papírokból, aztán a glasznosztyos „nyíltság" idején szembesültem a tényekkel. Például az izraelita nőegylet jótékonysági mulatsága elleni bombamerénylettel. Vagy hogy 1441 településünkön – közte szeretett szülővárosomban is – volt, de ma már nincs zsidó közösség, mert 1944-ben az akkori magyar hatóságok közreműködésével hetek alatt erőszakkal deportálták.

Cigányoznak lépten-nyomon. Ma ez megy, hiába hagyná ki a holokauszt taníthatóságáról szóló cikkből a téren bandázó kamaszok között cserélődő mondatot a magát cenzúrázó szerző vagy törölné delete gombbal a szerkesztő. Ma nem az a sötét és agyonhallgatott titok, hogy 6 millió zsidó, sok ezer cigány és fogyatékos deportált is áldozata a második világháborúnak. A világhálóról elérhetők a haláltáborokban készült sokkoló dokumentumfotók, letölthetők az irodalmi és filmfeldolgozások. Átélhető a sárga csillagosokat mentő bátorság, de a szomszéd sunyisága is, aki látta, mégis hagyta elhurcolni a más vallásút, a kisebbségit – a Hanákat az egy szál bőröndjükkel. Nyilvános a holokauszt minden részlete. De homály fedi az emberi természetet.

Ezt a titkos rejteket kellene megérinteni. Világossá tenni még kamaszkorban, hogy az az utált „másfajta" ő maga is lehetne. Megértetni: a zsigeri gyűlölködés elhomályosítja áldozatának látását. Annak fölismerését, hogy a keresztényüldözés, a vallásháborúk sora, az örmény mészárlás, a délvidéki hideg napok, a holokauszt, a kitelepítések, a szrebrenicai népirtás – vagy épp a zsidózás, a cigányozás egy tőről fakad.

Olvasóink írták

  • 6. s3307 2011. április 18. 10:09
    „Igenis van Magyarországon meg különböztetés,csak azt nem értem miért? Hisz itt születtünk mindannyian,és hacsak nem fajtánk,pld."roma",akkor szüleink tehetnek arról,hogy katolikus,református,leszek e,hisz csecsemőként nem én döntök,felnőttként meg már hiába az leszek aminek az iskolában,munkahelyemen vagy a társadalomba nevelnek és ez már csak rajtam múlik.Az meg ,hogy ki zsidó,az attól függ,hogy valaki annak születik vagy csak annak tartja magát,de ha itt születik és ezt a nyelvet szívja magában igenis Magyar,és kötelessége elfogadni,hogy e hazában élnek cigányok,szerbek, tótok,románok,svábok,hisz ez a haza mindenkinek adott lehetőséget az itt élésre független attól.hogy a nagyhatalmaknak más elképzelései voltak és végre meg kellene egymást becsülnünk és nem kellene a JOBBIKNAK felülni.”
  • 5. Zember 2011. április 18. 07:45
    „4.kalkutta, tessék talán körülnézni. Ma nincs zsidózás? Nincs cigányozás? (a sor folytatható) Attól, hogy Ön és családja nem tartozik a rasszisták közé, a rasszizmus még létezik. Na, ezért nem lehet abbahagyni. Amíg sötét fejekben nemzedékről-nemzedékre sötét gondolatok születnek, addig nem is szabad abbahagyni.”
  • 4. kalkutta 2011. április 17. 21:49
    „Elég gyenge cikk. Másrészt nem kellene már ezeket abbahagyni? Akár pro akár kontra. Ha mindig azon rugózunk ki adott nagyapámnak egy pofont 56-ban akkor soha nem lesz megbékélés.
    Soha életemben nem zsidóztam nem cigányoztam, a leírt atrocitásokhoz se nekem se családomnak semmi köze sosem volt akkor miért akarják a bűntudat érzését a fejembe csempészni?”
  • 3. zero 2011. április 16. 18:48
    „Most már mennyetek emlékezni .Ne csak a szátok járjon”
  • 2. achilleus 2011. április 16. 16:35
    „Egyetértve apátfalvival, átérzem ezt az írást és őszintének tartom, egy félmondat azért zavar:
    "de a szomszéd sunyisága is, aki látta, "
    ----- nem így gondolom, hogy "sunyiságnak" kellene nevezni a tétlenséget, magam beszélgettem a félegyházi zsidók deportálását látott idős asszonnyal (már nem él, körülbelül 10 éve halt meg), ahogy ő elmondta, a szíve szakadt meg értük, pedig voltak ismerősei is közöttük, nem tudtak tenni semmit, nem sunyiságból, hanem a csontig hatoló félelemtől. Azzal, ahogyan elmondta, még ennyi idő után is könnyíteni akart a lelkén, mert ő azok közé tartozott, akinek egész életében sebként égett az akkor érzett tehetetlenség. Béke poraikra.”
  • 1. Apátfalvi** 2011. április 16. 15:27
    „Nagyon jó írás, és az utolsó bekezdésben foglaltakat már én magam is leírtam párszor. A <moderálva> részéről értetlenség fogadott.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elsőbbség gyalog, két keréken

"Szeretném hinni: szemléletváltás előhírnöke is
ez a jelenség." Tovább olvasom