Délmagyar logó

2017. 10. 20. péntek - Vendel 9°C | 24°C Még több cikk.

Alíz az inkubátorban

JEGYZET - "Jobb egy inkubátorban névtelenül elhagyva végezni, mint egy sötét kút mélyén megfagyni."
Gyerek- és nőellenesek a kórházak elé kihelyezett inkubátorok, állapította meg egy uniós vizsgálat. Sokadjára olvasom újra a cikket, azon belül is ezt az egy mondatot. Mégsem értem. Felfogom persze a leírt szavakat, mégis olyan az egész, mintha Csodaországba tévedtem volna. „Ossz el egy kenyeret egy késsel. Mi az eredmény?"- kérdezi Alíztól a Fehér királynő. „Vajas kenyér természetesen"- vágja rá a Fekete királynő. Na ugye.

Egy másik dimenzióban, valami nyakatekert módon biztos van értelme a következtetésnek, a nejlonzacskókban elásott, nem kívánt csecsemők világában azonban csak hülye vicc lehet. Ha nem tudnám, hogy uniós megállapítás, arra gyanakodnék, minimum a Magyar Családtudományi Társaság, de még inkább Varga István – képzeletemben égő vörös rózsákkal tele tetovált – keze van a dologban. Mondjuk, biztosak semmiben sem lehetünk. A rózsák tekintetében legalábbis....

De nézzük inkább a tényeket: az anyát, aki így mond le gyermekéről, nem terheli büntetőjogi felelősség, nem keresik a hatóságok, hagyják a lelkével egyedül megküzdeni. A gyermeket, akit kórház előtti inkubátorba tett biológiai anyja, gyorsított eljárás keretében adják örökbe. Vagyis ahelyett, hogy öt-tíz-tizenkét-tizennyolc évig egy lepusztult, zsúfolt árvaházban senyved, majdnem születésétől fogva olyan közegben nő fel, ahol valószínűsíthetően szeretik és egészen biztosan akarták. Nagy ár ez azért, hogy sosem tudja meg, kik a biológiai szülei? Épeszű ember nem gondolhatja, hogy igen. Vagy feje tetejére állt a világ, hisz elmúlt tizenhat évben negyven csecsemő menekült így meg attól, hogy árvaházban vagy egyszerűen csak egy kukában végezze.

Hogy az inkubátorok kihelyezésének köszönhetően megszűnnek- e valaha a csecsemőgyilkosságok? Nem hiszem. Ahhoz nagyon mélyről jövő társadalmi változásokra volna szükség. De az esély – amit az a megközelítőleg negyven gyerek megkapott – nem lehet íróasztal mögött készült, mondvacsinált emberjogi tanulmányok kérdése.

Értem én, hogy így a biológiai család sosem szerez tudomást a gyerek létezéséről, de ez mind talán nem véletlen. A félelem tényleg nagy úr, akin nem tud bárki felül emelkedni. Meghozni a megfelelő döntést, bátornak lenni egy súlyos kérdésben, vagyis például kiállni a világ elé és vállalni az örökbe adást, nem mindenki számára magától értetődő és megvívható küzdelem. Akkor pedig már mindjárt jobb egy inkubátorban névtelenül elhagyva végezni, mint egy sötét kút mélyén megfagyni. A tanulmány készítői mintha arról az egyetlen egy dologról feledkeztek volna el a körülmények alapos vizsgálata közben, hogy a legfőbb, elsődlegesen védendő érték csak maga az élet lehet.

Olvasóink írták

  • 2. czindi 2012. szeptember 26. 13:29
    „..meg az idióta EU ismét beszólt...A kedves Herczoggal az élen...”
  • 1. muci 2012. szeptember 26. 06:28
    „Kedves Éva! Szívemből szólt....”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Negyven élet

"Vajon kit zavarhatnak a babamentő inkubátorok?" Tovább olvasom