Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Alku

"Néhány percre, jegyváltásnyi időre megálltam a szegedi nagyállomás előtt. Félig lehúzott ablaknál várakoztam. A semmiből hirtelen feltűnt egy totál részeg ember. Kezében literes üveg, abban valami gyanús színű lötty."
Néhány percre, jegyváltásnyi időre megálltam a szegedi nagyállomás előtt. Félig lehúzott ablaknál várakoztam. A semmiből hirtelen feltűnt egy totál részeg ember. Kezében literes üveg, abban valami gyanús színű lötty. Először a motorháztetőn támaszkodott meg, aztán nekiesett a kocsi oldalának, majd akadozó nyelvvel indította a beszélgetést, belevágva a közepébe.

– Adjál 200 forintot, vagy betöröm az ablakodat!
Tiszta, világos beszéd. Ha már feljogosított a pertura, tegezve válaszoltam magam is.
– Nem adok, engedd el a kocsit, húzzál innen!
Az üveges tekintetű üveges ember tovább rángatta az autót.
– Adjál 200 forintot, vagy betöröm az ablakot! – ismételgette, mint a megakadt lemezjátszó.

Ismét nemet mondtam a kérésre, ő meg ugyanazt hajtogatta. Az egykori Bikini-sláger jutott eszembe: „Megüssem, vagy ne üssem, azon tűnődtem."

Ekkor megszólalt a mobilom.
– Tiszteletem, Gergényi úr! Jó, hogy hív, van egy kis problémám!
Nos, a pali vagy nem tudta, ki Gergényi, vagy nem egy beszari típus, mert jottányit sem tágított, „Adjál 200 forintot...". Miközben édesanyám nem tudta mire vélni, hogy legergényizem a telefonban.

Nem voltam biztos benne, hogy a vélhetően kupec felmenőkkel rendelkező embernek van kötelező biztosítása, vagy- is ha betöri az ablakot, akkor az alapján nekem bárki is kiperkálja az összeget. Száz szónak is négy a vége: nem állt az alku.

Fordulatot hozott a történetben, hogy jeggyel a kezében megérkezett, akire vártam. Furcsán nézett az üveges táncot lejtő emberre, majd beült a kocsiba.

Indítottam a motort, ám elébem állt: – Adjál 200 forintot!
Majdnem keresztülmentem a lábán, ő meg lendítette az üveget, de a levegőt találta el, ettől csaknem hasra esett.

A Bikini együttes fent említett számának meg úgy szól a refrénje: „Te nem szeretsz, én nem szeretlek téged."

És akkor még finoman fogalmaztam.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A villamoson kéregető

"Egy hajléktalanféle férfi az utóbbi időben a szegedi 4-es villamos – legalábbis én ezen az… Tovább olvasom