Délmagyar logó

2017. 07. 28. péntek - Szabolcs 15°C | 27°C Még több cikk.

Álmainkban Európa

"Az Unió messze több szabadságot biztosít tagjainak, mint tízegynéhány esztendeje gondoltam."
Nekem máig is élmény megállás és útlevél nélkül átlépni országhatárokon. Tán mert jól emlékszem a hetvenes évekre, milyen torokszorító érzés volt kilépni egy jobbról-balról szögesdróttal kerített határállomáson, drukkolva, hogy megtalálják-e a zseb mélyére rejtett százmárkást. És emlékszem, milyen szívszorító érzés volt hazatérni, belépni újra a zárt kapun, abban a tudatban, hogy legkevesebb három évig vagy még tovább nem léphetünk ki rajta újra. Mintha a börtönbe térne vissza a szabadságolt rab.

Ha másért nem, hát ezért is külön élmény az ötéves uniós tagság: Schengen óta Szegedről elindulván, mindössze egy jogosítvánnyal a zsebben, akár Münchenig meg se álljunk az autópályán. Apropó: sztráda. Abban is szép uniós milliárdok fekszenek, akárcsak a felújított Anna-kúti kereszteződésben vagy a majdani szegedi élményfürdőben.

Nemzedékek álma teljesült azzal, hogy öt éve tagja lehettünk az Uniónak. Mert ekkor vált véglegessé számunkra a szabadság érzete azzal, hogy újra része lehettünk Európának. Annak a normarendszernek, amely elől évtizedeken át szögesdrótok zártak el bennünket, s amely talán garanciákat is tartalmaz arra nézve, hogy a dolgaink ne forduljanak visszájukra. És azoknak, akik felnőttként is éltek a hatvanas-nyolcvanas években, meghatározó szempont ez is.

Sok mindent vártunk annak idején az Uniótól. És szinte minden bejött. Még néhány Európa-szkeptikus képviselőnek is, akik most milliós fizetésekért tehetnek keresztbe Brüsszelben a közösségnek.

Magam csak egy dologban csalódtam. A csatlakozás előtt naiv módon még azt vártam, hogy uniós tagként olyan normáknak kell megfelelnünk, amelyek – hülyeségbiztosként – lehetetlenné teszik politikusaink balfácánságait. Nos, ez nem következett be, hiszen az Unió messze több szabadságot biztosít tagjainak, mint tízegynéhány esztendeje gondoltam. Az azonban legalább vigasztalhat, hogy a szolidaritás nevében utánunk nyúlnak a gödörbe, és még a béka feneke alól is könnyebben mászhatunk ki, mint ha kívül lennénk a klubbon.

Olvasóink írták

  • 3. homer 2009. május 02. 15:21
    „Birkak vagyunk ugyanugy, csak az akol nagyobb..”
  • 2. k.elvis 2009. május 02. 07:57
    „Sziszifusz,nálad a pont!”
  • 1. Sziszifusz 2009. május 01. 20:48
    „Milyen "szabad és szép" lesz most Európa, ha lehallgatják telefonjainkat, korlátozzák internethasználatunkat, megszabják bizonyos dolgokról, még az igazság ismeretében is, mit szabad mondanunk! A nagy szabadságban másodosztályú Uiós taggá degradálva eldönthetjük hol nem kapunk munkát! Uniós polgárként beintegrálódtunk a globalizált világgazdaságba, mint felesleges tétel, melynek csak a bolsevik rendszerben összekuporgatott javaink és természeti kincseink voltak fontosak!
    Nem nekünk termel a börzsönyi aranybánya, megvehetjük Kanadától a saját gázunkat, dolgozhatunk eladott földjeinket, feldolgozóiparunkat megvásárló külföldieknek harmadikvilág beli megkülönböztetéssel, vagy a szabad közlekedésnek köszönhetően, akár végig is koldulhatjuk Európát!
    És, hogy még véletlenül se kószáljunk el, a Siemens már gyártja a beültethető csipkapszulákat is!
    Orwell "szép új világa" Európa "szabadságában" a megvalósulás fázisában!?!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ballagás, grízes tésztával

"Meg sem fordul a fejemben, hogy irigyeljem az idén ballagókat." Tovább olvasom