Gyűjtse össze az érdekes cikekket a címek mellett lévő később elolvasom ikonokkal!

Szeged - delmagyar.hu

2014. 09. 03. szerda - Hilda

Még több

Itt vagyok: Nyitólap > Jegyzet > Ameddig a takarónk ér

Ameddig a takarónk ér

JEGYZET - "Most tömegeknek kellene hirtelen és önként kisebb lakásba költözniük – de ez nem fog bekövetkezni."

Fekete Klára - Délmagyarország napilap - 2012.02.23. 09:00
Megosztás: Facebook Twitter E-mail
Európában megint sikerült egy előkelő helyezést elérni: képesek vagyunk jövedelmünk csaknem 42 százalékát hiteltörlesztésre, közös költségre, fűtésre, villanyra, vízre fordítani, és ezzel átlépni egy olyan határt, amit a szakzsargon túlterheltségnek nevez.

Átlagról van szó, vagyis csak a statisztika mutatja azt, hogy az átlagos magyar kétkeresős családban, a gyerekek után járó pótlékokkal együtt összejön több mint 200 ezer forint nettóban. Ez így szép kerek szám, és ha európai mércével nem is tűnik elfogadhatónak, sok ismerős család megelégedne vele, valamint a 85 ezres rezsicsomaggal is.

A valóságban a rezsi nem ennyi: a devizahitel szinte duplájára emelkedett részleteivel együtt legalább 100–120 ezer forint havonta. S mivel a valóságban minden második házasság válással végződik, az anyák pedig egyedül nevelik gyermekeiket egy keresetből, jóval kisebb nettóból kénytelenek ugyanazt a rezsit kifizetni.

A magyar ember szénája azért is áll ilyen rosszul az átlag némethez, osztrákhoz képest, mert mindig is magántulajdonú lakásra vágyott. Először élete álma volt, majd évtizedek múlva, visszatekintve az eltelt időkre, életművévé vált a saját otthona. Amelyet nem apródonként, a keresetéből félrerakva hozott össze, hanem hitelből, és persze sosem akkorát épített, amilyet könnyedén fenn tudna tartani.

Azt mondják a szakértők, hogy a lakáscélú háztartási költségek lassan elérik az úgynevezett „fenntarthatatlan" szintet. Bebizonyosodik: tényleg nem addig nyújtózkodtunk, ameddig a takarónk ért. Most tömegeknek kellene hirtelen és önként kisebb lakásba költözniük – de ez nem fog bekövetkezni. Kilépett ugyanis az életbe az a válság éveiben szocializálódott generáció, amelyik már nem akarja átlagosnak számító jövedelmét kihasználatlan légköbméterekre és magas fűtésszámlára költeni. Nem akarja megvenni a bőség éveiben tető alá hozott kétszintes, műszakilag is teljesen elavulttá vált családi házakat. Akik pedig valaha felépítették, és még mindig nyögik a hitelt, nem tudnak váltani. Egyet tehetnek: a téli hónapokra egy szobába költöznek össze.
Megosztás: Facebook Twitter E-mail

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!


Moderálásra küldöm 3. abri47 2012.02.23. 21:09

Költözne is az ember, mert mikor már elkerülnek a gyerekek otthonról akkor hirtelen nagy lesz a lakás. Ám egy ilyen változtatás több százezer forintba kerül. Még akkor is ha az új lakást nem kell felújítani. Ha pedig annyi van a talonban akkor a költözés az utolsó gondolat. A régi belakott környezettől nem könnyű megválni

Moderálásra küldöm 2. macs 2012.02.23. 14:07

Jó a látlelet, de miértre keresett válasz is megérne egy cikket. .

Moderálásra küldöm 1. achilleus 2012.02.23. 09:18

Tökéletes látlelet a kialakult helyzetről. Nagyon tetszik az írásban, hogy semmi vagdalkozás, felelőskeresés nincs benne, a felelősöket ebben a kérdésben amúgy is nagyon nehéz is lenne megtalálni, legfeljebb bűnbakokat, sajnos, ahogy erre az írás is, látszólagos befejezetlenségével finoman utal, a felelősöknél csak a megoldás megtalálása a nehezebb. - Mert a téli egy szobába való összeköltözés, nem az, ezt az olvasó is érzi, és talán elgondolkodik. Fekete Klára megadja a lehetőséget neki, nem mondja meg a tutit. Ezért is szeretem olvasni.



Töltés, kérem várjon!
ˆaz oldal tetejéreˆ

hirdetés

HIRDETÉS

Cikkajánló

bezár
asdasd
Kérem várjon, jelentkezését rögzítjük...