Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Angyalok és emberek

"A kistőkei határ felé kerekeztem a hűvös, ködös őszben, amikor megcsörrent a csomagtartóban a telefon. Kerékpározás közben nem egészen veszélytelen SMS-t olvasni, de kíváncsi voltam, elolvastam, tetszett, aztán a telefont visszatettem. Nyilván rosszul, mert a készülék kiesett."
A kistőkei határ felé kerekeztem a hűvös, ködös őszben, amikor megcsörrent a csomagtartóban a telefon. Kerékpározás közben nem egészen veszélytelen SMS-t olvasni, de kíváncsi voltam, elolvastam, tetszett, aztán a telefont visszatettem. Nyilván rosszul, mert a készülék kiesett. Ezt csak később vettem észre. Visszafelé teljesen szabálytalanul a menetirány szerint bal oldalon mentem a kistőkei határban, kétségbeesetten kémlelve az út szélét. Semmi. Feladtam. Kérdeztem én a Mennyei Atyát, ugyan miért van nekem szükségem erre a tapasztalatra?

A megyében hozzávetőleg ötszázan tudják a telefonszámomat, a készülékben én kétszázat tartok nyilván, több nem fér. Az Úr szóval nem, de tettel válaszolt, mert a szerkesztőségbe visszaérve kollégáim azzal fogadtak, hogy az íróasztalomon van a telefon. Dancsó Dénes a kocsiablakból látta meg az út mellett a készüléket, és felhívta a könyvben talált számok közül édesapámat. Aki a lányára ismert, majd meghatározta feltételezett tartózkodási helyemet.

Az angyalok kétszer segítettek. Egyszer, amikor nem hagyták, hogy a betonra zuhant készülék szétessen, bekapcsolva maradt. Másodszor, amikor a kistőkei határban száguldó jótevőm meglátta a szürke úttesten a szürke mobilt. Benne az információkkal barátokról és családtagokról, akik fontosak nekem.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ellenzékek

"A kormány pártjait a kormányzási ciklusban elvégzett munkája alapján ítéli meg a választó. Az… Tovább olvasom