Délmagyar logó

2017. 02. 25. szombat - Géza -2°C | 8°C Még több cikk.

Bábszínház

JEGYZET - "Tudjuk róluk, amit tudunk, és már nem is csodálkozunk."
Már több tapasztalatom van, mint amennyi illúzióm maradt – mondta Kövér László, az Országgyűlés újraválasztott elnöke tegnap az alakuló ülésen. Sokan vagyunk így. Nézzük az ünneplőbe öltözött képviselőink arcát, tudjuk róluk, amit tudunk, és már nem is csodálkozunk, hogy az egykori egri szkinhedvezért, Sneider Tamást – akit neonáci elvbarátai csak Royként ismertek – választják a T. Ház egyik alelnökévé. Arra sem kapjuk fel a fejünket, hogy negyedszázad alatt az egykor fontos oktatás és kultúra úgy leértékelődött, hogy az ezzel a területtel foglalkozó országgyűlési bizottság elnöki posztját koncként odavetik a szélsőjobbnak. 1990-ben Kulin Ferenc, majd a két Iván, Vitányi és Pető volt a bizottsági elnök – ma a jobbikos Dúró Dóra.

Áder János Auschwitz után itthon, a parlamentben is figyelemre méltó beszédet mondott. Még aki nem ért egyet a köztársasági elnök minden szavával, az is elfogadhatta tőle legalább azt a konszenzusos tételmondatát: „...az elkövetkező új korszak legnagyobb feladatát hazánk nyugatos polgárosodásának megerősítése jelenti". Ha nem tette volna hozzá figyelmeztetésül az ellenzéknek, hogy „a szimbolikus ügyekben folytatott árnyékbokszolás sehová sem vezet", úgy is lehetne értékelni, korrekt iránymutatás akart ez lenni a nyugatos polgárosodás útjáról időnként parkolópályára álló vagy egyenesen visszafordulni látszó kormányzatnak.

A legfrappánsabb mondatot egyébként Szabó Tímea, a parlamenti frakciót alakítani nem képes Együtt-PM függetlenként politizáló képviselője fogalmazta meg, amikor arról beszélt: a következő négy évben egy olyan Országgyűlésben kell szolgálniuk a választóik érdekeit, ami a fideszes kétharmadnak és a megerősödött Jobbiknak köszönhetően egy bábszínház lesz.

Az új szezon premierjén egymás mellett ült a díszpáholyban két egykori köztársasági elnök. Az ideges Sólyom Lászlónak láthatóan komoly munkába került, hogy feszült arcán a meg-megránduló izmokat rendbe szedje. A plágiumbotrányába belebukott Schmitt Pál ellenben halálos nyugalommal, sőt kedélyes mosollyal, maga köré képzelt dicsfényben lubickolva figyelte az előadást – és nagyon tetszett neki, amit látott. Pusztán ebből mindenki leszűrheti, ízlése szerinti lesz-e az előttünk álló négyéves bábszínházi szezon.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nagyon nő a fű

˝Hét közben traktoros, hét végén böllér˝ Tovább olvasom