Délmagyar logó

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 10°C | 20°C Még több cikk.

Bátorság, bulvár

"Az igazán meglepő az, amikor kiderül, hogy a fönti tényszerűségek mellett mit „tanulnak" még a népek a bulvártól! Plakátszövegelést."
– Láttad az arcát? Amikor kiválasztották a bátorságpróbára? Nem irigylem szegényt!

– Én is csak a Natasa miatt nézem ezt a marhaságot. Nem is értem: odamegy egy élsportoló egy ilyen állat műsorba, hogy aztán tűrje a csúszómászókat a testén!

– Akkor már inkább a másikba ment volna, Afrikába. Iszonyú sodrásban egy szál bikiniben, kötélen mászkáltak, majdnem levitte a víz a csaj bugyiját!

– Micsoda baromságok, de minden tévében, hát nem? Amikor a Bódi Margó kritizálja a celebeket, hát az a legjobb.

– Meg amikor a Bea asszony szambázik! Miközben az ura az őserdőben ökörködik.

– Dehogy, a Győzikét már kimentették.

És tovább. Ezek a dumák tegnap délután mentek egy szegedi fodrászszalonban, nők egymás közt, tudják. De nehogy azt tessék hinni, hogy a pasik nem! Ők is nézik. Legfeljebb nem beszélnek róla. Ennyit.

A meglepő azonban nem ez. Mármint a jelenség, hogy bár baromságnak, ökörségnek, állatságnak titulálják sokan a bulvárt, egyszer csak kiderül: mégis nézik. És olvassák. Legfeljebb arra hivatkoznak: amikor mindenki a Stohl Buci meg az Iringó szambájáról, a szegedi Lakatos Krisztián Sinatra-dalairól beszél, meg arról, hogy Oláh Ibolya haza akar jönni Afrikából, és hogy most már nemcsak a Keleti miniszter lányait lehet látni minden csatornán, hanem a Gyenesei miniszter Leilája is reklámarc lett – akkor muszáj bulvárt nézni és olvasni, nehogy kirekesztődjön az ember...

Az igazán meglepő az, amikor kiderül, hogy a fönti tényszerűségek mellett mit „tanulnak" még a népek a bulvártól! Plakátszövegelést. A fönt említett makutyi dumák a fodrászatban majdnem mindig átcsapnak „politizálásba". És amikor egy gesztenyebarna meg egy platina kezdi erősíteni egymást, hogy Gyurcsány „monnyon le", és hogy a Viktor nem is akar miniszterelnök lenni – az az igazán meglepő. Hogy milyen kitűnően elsajátították a felszín és az idegek borzolását, a konyhafilozófiát, a végletekig egyszerűsítést, az „azt mondom, amit hallani szeretnél" álságosságot – az egészen elképesztő.

Most pedig megyek haza, mert meg akarom nézni Natasa bátorságpróbáját.

Olvasóink írták

  • 7. sajnálkozó 2008. november 05. 13:10
    „Janics Natasán kívül milliók éheznek. Ő talán csak kibírja még ezt a pár napot egy-egy marék rizzsel, a milliók meg éhenhalnak. Szerintem nem Natasát kell sajnálni, aki nem kis pénzért vállalta, hogy bemutassa, milyen egyéniség is ő ebben a hülye celebségben. Ezt a cikkírónak is tudnia és mondani kellene, ha már ír a bulvárról és okosítani próbálja az olvasókat.”
  • 6. grenadle 2008. november 05. 10:20
    „5-ös: Jó a ló kérdés. De a cikk nem erről szól, és talán pontosan erről, erről is kellene szólnia egy szerkesztőséginek. Nem a cikk létjogosultságát vontam kétségbe, hiszen a jelenség létezik, hanem a mélységét (elgondolkodtat-e, vagy sem, azt).”
  • 5. a ló kérdez 2008. november 05. 09:56
    „Nézettség, reklámidő, hirdetési felület, példányszám, tulajdonosi diktátum - mindezek "bulvárosító" hatásáról hogyan vélekednek a kedves hozzászólók?”
  • 4. grenadle 2008. november 05. 09:32
    „Kedves Erzsébet!
    Én sohasem nézem ezeket a műsorokat. Igaz tévét se nagyon.
    Mindamellett "manila" hozzászólását érzem a magam véleményéhez közelinek. Őszinte jóindulattal szoktam szerkesztőségijeit értékelni, viszont ez az írása nem tartozik a legsikerültebbek közé. - A múltkori "celebes" írása több gondolatot ébresztett.”
  • 3. joy 2008. november 05. 09:20
    „Azért csak él mAgyarországon olyan, aki nem burlvár-sorozat függő!
    Én még Natasa kedvéért sem nézem ezeket a szörnyedvényeket.
    :o)”
  • 2. egy 2008. november 05. 08:59
    „Mikor fognak össze az újságírók? Remélem valahol mélyen az értékrendjük különbözik attól, amit a sajtó képvisel és olvastat minden nap. A napi betevő, a számlák kifizetése ... Ez az, ami térdre kényszríti a szakmabelieket, vagy van más is?”
  • 1. manila 2008. november 05. 08:13
    „Az emberek azzá válnak, amit kapnak. Otthonról, iskolából, médiából. Ezen nincs mit csodálkozni, a média által gyúrt önállótlan gondolkodás miatt pedig nem őket kellene lenézni, hanem a műsor szolgáltatók színvonaltalanságt valamiképpen megszüntetni. Ezért egy újságíró igenis sokat tehet. De nem ilyen cikkekkel. Nem vagyunk egyformák, ezért: ki ebből, ki abból csipeget. A "butának" hitt tömeg még sok meglepetést okozhat, miként a történelem során sokszor nem várt magatartásról, egymás iránti felelősségről tesznek tanúbizonyságot.
    Tudja ezt Ön is, tisztelt asszonyom, de egy ilyen pillanatkép, amelyet fent olvashattunk: se nem oszt, se nem szoroz - legyen bárminemű feszültséggel teli is a belpolitikai légkör - könnyű, állásfoglalásra sem késztető. Ezért fenti írásához nem gratulálok.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ha kedd, akkor a mítosz napja

"Péntek este New York utcáin elszabadult a pokol. Az utcákat rémpofák, képregényhősök, rémületes… Tovább olvasom