Délmagyar logó

2018. 01. 17. szerda - Antal, Antónia -1°C | 8°C Még több cikk.

Befürdünk

"Az alföldi tanyás településeket csatornázni és víztisztító berendezésekkel ellátni – ezt kell tenni?"
Az alföldi tanyás településeket csatornázni és víztisztító berendezésekkel ellátni – ezt kell tenni? Bármi áron, mondja az egyik tábor, amelyik előszeretettel használja a „legfőbb érték az ember"-szerű érveket, közben meg a saját, jól felfogott érdekére gondol. Az anyagi hasznára. A csatornákat és víztisztító berendezéseket építők szép számmal találhatók ebben a táborban.

Érdekesebb társaságnak tűnik az ellentábor. Nyugati és skandináv példákkal, működő rendszerekkel érvelnek, amelyek takarékosan bánnak a vízzel, és sokkal kisebb költséggel „termelnek" egészséges ivóvizet, mint a csatornázással-víztisztítással. Hogyan? Esővizet használnak. Összegyűjtik, egyszerű szűrőberendezéssel „házilag" tisztítják – és csak ivóvíznek használják. Fürdésre, mosogatásra, takarításra, mosásra, kertlocsolásra jó a régi kút vize is. Tudják-e, hogy Belgiumban legalább 750 ezer ember fürdik esővízben? És legalább 100 ezer évek óta issza, mindenféle egészségkárosodás nélkül?

Ebben a szisztémában csak a vécék voltak problémásak. A múlt idő használata azért jogos, mert már ki van találva – az alomszék.

Jöjjön itt egy kis vécétörténet. A szakirodalom (ennek ne lenne?) a száraz toalettek első nemzedékeként tartja számon a pottyantósokat és a bilit. Tudják, ilyen volt a Napkirálynak, díszesen kárpitozott karosszékbe helyezte, ezen ülve fogadta a minisztereket. Tény, hogy a királyi és főúri várak termeiben rettenetesen büdös volt. A modernkori fejlesztések aztán kitermelték a második nemzedéket: a vizeletet és a fekáliát elválasztják, utóbbit kiszárítják, a szagot elszívják. A harmadik generációs fejlesztés az alomszék: biokémiai módszerrel szagtalanítanak, fekáliát komposztálnak. Vízöblítés – nuku. Az egész kétszer kevesebbe kerül, mint a csatornázás, és 10-szer kevesebb nitrogén és foszfor jut így a környezetbe, mint a „korszerű" víztisztítással.

Tudják-e, hogy a skandináv országokban több kisvárosban megtiltották a vízöblítéses vécék használatát? Ám előbb ott elfogadták az emberek, hogy olcsóbb, (víz)gazdaságosabb, környezetbarátabb – a száraz. Mi, megkésetten fejlődők hagyjuk elfolyni az esővizet, viszont zúdítjuk a tisztított vizet a kerámiakagylóra. Csatornát és víztisztítót építünk. Százmilliárdokért.

Olvasóink írták

  • 3. aries 2008. november 28. 07:43
    „Üdv! Sajnos nem sokat változott itt semmi a rendszerváltás óta. Sziksósfürdón jelenleg is esővízelvezető árkot
    építenek természetesen a legmagasbban fekvő utcákban mert itt befolyásos emberek élnek.Az alacsonyabb részeken meg belefulladunk a sárba egy kiadós eső után.”
  • 2. netuddki 2008. november 28. 05:43
    „Marhaság!Azért remélem a cikk írója magáévá tette ezen nagyszerű eszmét.”
  • 1. KukoricaJancsi 2008. november 27. 17:16
    „"..és 10-szer kevesebb nitrogén és foszfor jut így a környezetbe.."

    A környezetbe annyi jut az ürüléken keresztül, amennyit az ember a környezetből felvett.
    Tehát arra gondolhatott a cikk író, hogy ezeknél a módszereknél felhasználnak plussz nitrogént és foszfort.

    Nem kell hozzáadni se nitrogént, se foszfort, és akkor éppen annyi fog távozni a környezetbe, amennyi onnan elvételre került.

    Tehát marad a potyogtatós, mint leginkább környezetbarát módszer!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Válságspirál

"Ne legyenek illúzióink: a globális válság előbb-utóbb mindnyájunkat komolyan érint –… Tovább olvasom