Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Bögre, kanál, pisztoly

"Ferikém, tegyük el a pisztolyt is, mit tudod te, mi lesz ott."
Apuka a kórházba készül, hosszabb időre: fürdőköpeny, kisrádió, szalonna, kolbász, meggybefőtt, bögre, kiskés, kanál kerül a táskába. Melléjük kötszert, fájdalomcsillapítót is pakol anyuka. Aztán azt mondja: Ferikém, tegyük el a pisztolyt is, mit tudod te, mi lesz ott. És mostanában tényleg nem lehet tudni.

Miután a makói kórházban a hangoskodó részeget gázpisztollyal próbálta civilizáltabb viselkedésre bírni egy 65 éves jogász, az intézmény igazgatója azt mondta, egyelőre nem nyilatkozik a történtekről, mert ilyen itt még nem esett meg, most alaposan ki kell vizsgálni a történteket. Pedig ez most nem olyan, mint egy orvosi műhiba: a legkevésbé a kórház tehet arról, hogy így alakult. De lehet, már sokan várták, hogy egyszer megtörténik ez is. Miért? Mert többnyire úgy van, hogy a művészet megörökíti, rosszabb esetben másolja az életet, de előfordul az is, hogy mindez fordítva zajlik. Márpedig a Vészhelyzet című amerikai kórházi sorozatban nemrég lövöldöztek. A CSI: Miami helyszínelőknek szintén van olyan része, amelyben Horatio és kollégái egy kórházi hirig nyomait vizsgálgatva próbálják kideríteni, ki honnan lőtt, és miért pont arra az emberre. Ez persze Amerika, hozzánk sokkal közelebb áll a Jóban-rosszban világa. A magyar sorozat is klinikán játszódik, és akik nem nézik, azok is hallottak már arról, hogy amikor az írók úgy látják, valakinek „elfáradt a karaktere", gyakran úgy „írják ki" a sorozatból, hogy történik vele valami borzalmas. Ez azért hasznosabb, mint az elutaztatás, mert a krimi mindig fölizgatja a nézőket. Legutóbb idén márciusban nyúltak ehhez a fegyverhez a sorozat szerzői, amely után az ORTT meg is állapította: „Bár az agresszív szcénák többnyire nélkülözték a naturális, részletező elemeket, és a súlyosabb erőszaktípusok (tűzharc, gyilkosság, késelés, nemi erőszak) többnyire stilizált formában, véres sérülések nélkül, illetve a színen kívül kerültek megjelenítésre, a túszok hosszan tartó, kontrollálhatatlannak tűnő veszélyeztetettsége révén helyenként különösen magas szintű feszültség generálódhatott a fiatalabb nézőkben." Lehet, nem csak bennük.

Miközben ilyen állásfoglalásokat olvas az ember, arra jön rá, milyen komoly szerepe van az ORTT-nek az életünkben. Eljátszik a gondolattal – mert mi mást tehetne? –, hogy mi lenne, ha ez a testület sokkal nagyobb hatáskört kapna. Például minősítené hónapról hónapra a forgatókönyvírókat, mennyire fáradt karakterek. Persze kíméletesen állítaná őket félre, de a helyükre mondjuk meseírókat delegálna. Vajon mennyi idő múlva kezdene szelídülni a világ körülöttünk?

Olvasóink írták

  • 8. őrgróf 2009. december 16. 09:29
    „érdekes, a doki miért nem a hangoskodó részeget csillapította le? Igen, szabaddá kell tenni a fegyverviselést. Ugyanis aki gyilkolni akar, aki bűnöző, annak most is van ( és mindig is lesz! ) fegyvere! Igen, a kórházakba, klinikákra kell biztonsági őr. ( lehetőleg egy tökös fickó, aki nem ijed meg az árnyékától.Aki le tudja szerelni a folyosón hangoskodó ( és többnyire csóreszoló ) népes rokonságot, és nem engedi, hogy a dokit verjék meg! Soroljam még tovább?”
  • 7. Mignon 2009. december 15. 19:40
    „Hogy ez nem is blog hanem "velemeny"!
    Vagy jegyzet?

    En, mar ma többet nem mergelem magam.
    Irjatok, amit akartok.”
  • 6. Mignon 2009. december 15. 19:35
    „moderálva off”
  • 5. flexsnake 2009. december 15. 19:00
    „Egy boldogabb világban a fejben lévő chipekkel ki lehet kapcsolni azokat az egyedeket akik meghibásodtak. Már amikor fizikailag bántalmazni készül az agyát leállítja az intelligens microchip. Az egy boldogabb világ képe.”
  • 4. varadipal 2009. december 15. 15:41
    „Én meg testőrrel fekszem be a kórházba. 31éves szőke, hosszúhajú,kisportolt csaj, 1,40 hosszú combokkal.
    Akkorát rúg fejre, mint egy kifejlett strucc.És mindezt csendesen, hogy mást ne zavarjon.Ha jön a doki vagy a nővér, bekaratézza magát az ágy alá, a kacsa mellé.”
  • 3. tuskóhopkins 2009. december 15. 15:33
    „´., javaslom föllapozásra Bruno Bettelheim A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek c. könyvét. Ebből többek között az is kiderül, hogy a rémisztő elemeket is tartalmazó (nép)mese hogyan segít a gyermek ösztönös félelmeinek földolgozásában.”
  • 2. bakosandras 2009. december 15. 14:15
    „Én szelíd meseírókra gondoltam...”
  • 1. abrakapokusz 2009. december 15. 13:56
    „Meseírók és a szelídség?

    "Ami a népmesék másik, (potenciálisan) problematikus elemét, a horrort illeti, a néprajzkutató úgy véli: ennek egyik gyökere a magyar sámánhitben gyökerezik. ,,A sámánhit, a magyar tündérmesék alapja, tele van horrorral - és ugyanez a helyzet az archaikus népmesével is" - magyarázza Tánczos. Hozzáteszi: a borzadály esztétikuma mélyen gyökeredzik az emberi pszichében. ,,Ugyanaz a pszichológiai jelenség, mint amikor az utcán egy közlekedési balesetnél összefut a tömeg - mondja a kutató. - Vagyis a mese hallgatóját mindig is érdekelte a horror, erre rá is játszottak a meseszövegek. Például a gyönyörű Grimm-mesék: levágjuk a lány sarkát, hogy beleférjen a cipőbe, vagy kivesszük Hófehérke szívét, és más effélék. A horror ugyanúgy jelen volt a német, mint a magyar népmesében."

    http://www.szulokhaza.hu/magazin/index.php?artid=183&act=show&cat=4”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ölelni a vonatot

"Remélhető: van jövője a vonatozásnak." Tovább olvasom