Délmagyar logó

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -5°C | 1°C

Bölcsek köve

JEGYZET - "Olyan 'Gyógyító Magyarország' brandet lehetne itt felépíteni, amire az angol beteg is felkapja a fejét."

Noha 32 ezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba idén, mint tavaly, az orvosi, a mérnök- és az agrárszakok iránt nem csökkent az érdeklődés, sőt. Az ok triviális – ezeknél a képzéseknél maradt meg a legnagyobb arányban államilag finanszírozott férőhely –, pedig lehetne akár racionális is.

Például, ha a fiatalok azért választanák az orvosi szakokat nagyobb számban, mert azt látnák, hogy a kormány egy világos, közmegegyezésen alapuló nemzetstratégia részeként hatalmas pénzeket pumpál (mondjuk a Mol-részvények 500 milliárdos pakettje helyett) a 21. század egyik biztos húzóágazatába, az egészségiparba és a hozzá tartozó gyógyturizmusba. Orvosokban, gyógyvizekben ugyanis tényleg gazdagok vagyunk (igaz, az előbbiben már egyre kevésbé), és az árakban is versenyképesek. Olyan „Gyógyító Magyarország" brandet lehetne itt felépíteni, amire az angol beteg is felkapja a fejét, és farka felvágva repül Magyarországra, hogy itt gyógyíttassa, kényeztesse magát, tokkal-vonóval fél áron. Mondjuk a dél-alföldi gyógyászati régióban. Keresne az orvos, a masszőr, a szállodás, a fürdős, a vendéglős, a boltos, a fodrász, a taxis, a zenész, a színész, a virágos, az egész város, az egész régió, az egész ország. Ehelyett épp az ellenkezője történik, az orvosok világgá mennek, Magyarország pedig egyre inkább egy széttartó, frusztrált, kevésbé szerethető országként jelenik meg a világ szemében.

Ráció lehetne az agráriumban is, hiszen az élelmiszert tartják a jövő olajának. Adottságaink kiválók, csakhogy 22 esztendővel a rendszerváltoztatás után még mindig nem tudunk dűlőre jutni a birtokszerkezetben, a növénytermesztés és állattenyésztés preferenciáiban, és a gazdák keze sem áll rá még most sem a bizalomra épülő, dán típusú progresszív szövetkezésre.

A mérnökképzés pedig maga az ultima ratio, hiszen amelyik ország bekerül a világ műszaki fejlődésének sodrába, igen magas hozzáadott értékkel tudja állni a versenyt a globalizált piacokon is – félreértés ne essék, ez is munkaalapú társadalom, csak az ásó-lapátosnál százezerszer nagyobb hatékonyságú. Csakhogy egy erősödő műszaki potenciálhoz kérők, vagyis vonzó befektetői környezet is dukál. Dukálna.

Hiába no, nem elég megszerezni a bölcsek kövét akárhány harmaddal is, jó alkimisták is kellenek a működtetéséhez.

Olvasóink írták

  • 2. scott1 2012. április 23. 17:08
    „A mérnökképzés iránti hiányérzettel is talán lehetett volna várni, vagy legalább egy kicsit utána lehetett volna nézni, ugyanis mai hír, hogy az Audi új 900 millió eurós beruházásával kapcsolatban május 2-án adják át az egyetem új mérnöki szárnyát amely 500 hallgató tanulását biztosítja.
    Persze az ilyenre szükség is van, ha az ország bekerül a világ műszaki fejlődésének sodrába, igen magas hozzáadott értékkel tudja állni a versenyt a globalizált piacokon is egy erősödő műszaki potenciálhoz, vagyis vonzó szellemi tudás is dukál. Gondolom dukál, ha nekik megfelel... de több éves az együttműködés a pesti mérnökképzéssel (az Audi igényei szerint, ami talán világszínvonalú lehet...) A Mercedes igényeire átalakításra került a kecskeméti mérnökképzés... Miskolcon a Bosch... persze honnan is volna a leghitelesebb a mérnöki képzést kritizálni, hol is láthatnák a legtisztábban a problémát, ha nem Szegeden "az ezer bölcsész hazájában" :D
    Valóban keresik a fiatal, nyelveket beszélő 3-5 éves szakmai gyakorlattal is rendelkező mérnököket, de a hiányukat talán a másik oldalon dukálna keresni. Dukálna...”
  • 1. scott1 2012. április 23. 10:53
    „Nem hinném, hogy a fiatalok nem kellő számban választanák az orvosi szakokat! Az viszont biztos, hogy a fiatal orvosok riasztó számban hagyták el az országot, de ez a cikk szerzőjét anno nem inspirálta kormányellenes írásokra, ezután talán nem is meglepő, hogy a mostani kormány és a rezidensek megegyezésének is csak bizonyos politikai oldal elkötelezettei nem tudtak örülni...
    Persze, más lett volna, ha előtte azt láttuk volna, hogy a kormány egy világos, közmegegyezésen alapuló nemzetstratégia részeként hatalmas pénzeket pumpál (és nem meg nem épülő kormányközpontba, síkföldi alagutakba, haszontalan viaduktba, elkótyavetyélt kereskedelmi központba...) a 21. század egyik biztos húzóágazatába, az egészségiparba és a hozzá tartozó gyógyturizmusba. Ehelyett a sorra épülő fürdők 3/4-e veszteséges volt, érdekes hogy ez nem zavarta azokat, akik mostanra már a 2/3-tól is rosszul vannak... Orvosokban, gyógyvizekben ugyanis tényleg gazdagok vagyunk (sajnos, az előbbiben már egyre kevésbé), és az árakban is versenyképesek. Olyan ,,Gyógyító Magyarországot" akarnak most felépíteni, amire az angol beteg is felkaphatja a fejét, és farka felvágva repülnének Magyarországra egyre többen, a célpontjaik Hévíz, Budapest, Hajdúszoboszló.
    A dél-alföldi gyógyászati régióban is jöhetnének, de itt a repülőtér és a klinikai központ is csak frázissá silányult választási ígéretként található meg. Kereshetett volna az orvos, a masszőr, a szállodás, a fürdős, a vendéglős, a boltos, a fodrász, a taxis, a zenész, a színész, a virágos, az egész város, az egész régió, az egész ország de, hogy ezzel miért csak szőrmentén foglalkozik a helyi sajtó azt mindenkinek a saját fantáziájára bízom. Ellehet képzelni mit veszített ezzel a város, amikor a szomszédos országokból könnyen Szegedre jutó "szegény" román és szerb betegek is felpörgették a város gyógyászatát...
    Mostanra végre eljutottunk talán odáig, hogy egyre több olyan hír jelenik meg, hogy a kormány átvenné a veszteséges (sok esetben bezárt, vagy csak a szezonra kinyitni tudó fürdőket) és egy átgondolt rendszerben üzemeltetné ezeket. Az, hogy erről nem születik cikk nem meglepő, mivel sokak érdeke az, hogy a mostani Magyarország egy széttartó, frusztrált, kevésbé szerethető országként jelenjen meg a világ szemében.

    Hiába no, nem elég megszerezni a bölcsek kövét, nem csak írni kellene megtanulni, hanem látni is. De már az is hatalmas előrelépés lesz, ha azok akiknek látniuk kellene arra nem csak 4, 8 évente lennének képesek...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Targoncáznánk

"Ugyanannak a hat csavarnak a rögzítéséért a német betanított munkás háromszor-négyszer annyi pénzt kap, mint a magyar." Tovább olvasom