Délmagyar logó

2018. 01. 24. szerda - Timót -3°C | 4°C Még több cikk.

Boldogító igen

"Semjén Zsolt KDNP-s pártelnök úgy érvel, mennyivel egyszerűbbé válna az élet, ha a polgári esketéssel járó nyűgöktől megszabadulva elegendő lenne a pap előtt kimondani az igent. Merthogy az emberek – gondolja Semjén – többnyire kényszerű kötelességként élik meg az állami esküvőt."
Semjén Zsolt KDNP-s pártelnök úgy érvel, mennyivel egyszerűbbé válna az élet, ha a polgári esketéssel járó nyűgöktől megszabadulva elegendő lenne a pap előtt kimondani az igent. Merthogy az emberek – gondolja Semjén – többnyire kényszerű kötelességként élik meg az állami esküvőt.

Ám házasságügyben – vélem én – aligha az a legfájóbb pont, kit és mennyire feszélyez az anyakönyvvezető előtti kötelező megjelenés. Sokkal inkább azon búsonghatnak a hagyományokhoz ragaszkodók, hogy Magyarországon egyszerűen nem akarnak nősülni, férjhez menni a fiatalok.

A házasságkötések száma jóval kevesebb, mint tíz-húsz éve volt, a magányosságból (na jó, nevezzük önálló életvitelnek) szingli címszóval divat teremtődött. A megszületett gyermekek számának csökkenése és az elmaradó házasságkötések között pedig minden különösebb erőlködés nélkül megtalálható az összefüggés. Vagyis úgy érzem, a tartalom helyet újfent sikerült megtalálni eme esküvős vitában a kevésbé lényegeset.

Honi politikusainknak, nyomjanak szegfűs, tulipános, szabad madaras vagy narancsos csókot a menyasszony orcájára, ezerszer inkább azon kellene tanakodniuk, miként lehetne tartóssá tenni a párkapcsolatokat. Olyan, emberek között önkéntesen létrejött kötelékké, amelyet nem zilálnak szét a hétköznapi robotban csapágyasra széthajtott apuka dörgedelmei, a ki tudja hány műszakra kényszerülő (vagy éppen munkanélküliként töprengő) anyuka velőt és dobhártyát rázó sikolyai.

Azt persze senki nem várja el a politikától, hogy a szülők helyett képviselői útján simogassa meg a gyerkőcök buksi fejét. Ám a mainál jóval hatékonyabb családtámogatási rendszer, az otthonhoz jutás feltételeinek további könnyítése, egy, a gyerekeknek szánt, tervezhetőbb életpálya mindenképpen sokat nyomna a latba, amikor egy köztéri padon üldögélve felvetődne a kérdés: aztán házasodjunk, vagy inkább mégsem?
Mivel kis honunkban mostanság azért nagyobb gondok is terpeszkednek a vállon, mint az, mégis ki adja össze a párokat, gyanítom, a reánk leselkedő választási küzdelmek központi témájává sem válik majd Semjén Zsolt felvetése. Az ifjú párok megélhetésének biztosítása annál inkább. Javaslom hát, hogy erre a kérdésre koncentráljunk, de nagyon. És ha egyszer formát ölt a mindenkit boldogító és persze megvalósítható program, biztosra veszem, állam is, egyház is áldását adja házasságmentő, családteremtő terveinkre.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A gazdaság ünnepe

"Az élet szervezte úgy, hogy lapunk tegnap reggel elsőként tehette közhírré: december 10-én lesz… Tovább olvasom