Délmagyar logó

2017. 03. 26. vasárnap - Emánuel 5°C | 10°C Még több cikk.

Búcsú a rögtől

JEGYZET - "A most nekilódulók többsége nem örömében megy el, és költözik össze albánokkal, pakisztániakkal közös albérletbe."
"Mindkét félnek igaza van. A magyar állam itthon szeretné tartani azokat a diplomásokat, akiket az adófizetők pénzén képzett, ezért mindent elkövetne, hallgatói szerződésekkel, a költségek visszafizettetésével. Ugyanakkor igaza van a magyar egyetemistának is, amikor tiltakozik a szabadságát korlátozó röghöz kötés ellen: azt a szabadságot félti, amiről a szülei még csak álmodhattak.

Több európai államban olvasni hasonló ellentmondásról, de tipikusan az orvosok elvándorlásáról és kompromisszumos megoldásokról hallani. Franciaországból például Svájcba vagy Svédországba áramlik a munkaerő, jellemzően a még jobb élet reményében. A magyar helyzet azonban nem tipikus, egyikhez se hasonlítható. A mi kormányunk ugyanis nem tárgyal, nem tart be szerződéseket, csak dönt, egyik óráról a másikra, ezért nem hónapokra, évekre, de még napokra sem lehet előre látni, hoz olyan törvényeket, jogszabályokat, amelyek minimum alkotmányba, uniós jogba ütköznek. Az Európai Bizottság idén többször is jelezte, aggályosnak tartja a felsőoktatási hallgatói szerződések rendszerét, mivel sérti a szabad munkavállalás lehetőségét.

A magyar helyzet azért sem tipikus, mert nem csak az agyelszívás a probléma: elhagyja a „rögöt" a kőműves, a pék, az ápoló, a tanár, mindenki, aki kellőképpen rugalmas. Az elsők között a munkanélküliek, a második körben a kis keresetűek indulnak el. Mintha csak a 80-as években disszidált barátok, ismerősök sorsa ismétlődne ebben a 21. századi exodusban. Akik akkor idegenben megkapaszkodtak ugyan, de már nem magukért „mentek el", hanem a gyerekeikért. Itt hagytak családot, lakást, fotóalbumokat. A most nekilódulók többsége se örömében megy el, zárja be maga után a lakásajtót, és költözik össze albánokkal, pakisztániakkal közös albérletbe Londonban, vállal pultos, takarító munkát, mert ez volt a vágya, hanem mert nem látja a jövőt.

Az ismeretségi körben mesélt, blogokban olvasható történetek tanulságosak: a legtöbben előbb-utóbb megtalálják a számításaikat, akár egyszerű bolti eladóként, akár sikeres vállalkozóként, és lépésükről életük legjobb döntéseként beszélnek. Azt nem mondják, hogy egyszer haza is jönnének."

Olvasóink írták

  • 1. csonakos 2012. december 21. 11:10
    „Nagyon jól lett összefoglalva a jelenlegi helyzet! Kiváló cikk!
    Maradnának ezek a fiatalok itthon, ha lenne megfelelő munkahely, megfelelő bérezéssel! Jelenleg az egész országból menekülnek a befektetők, egyre romlik az elhelyezkedés lehetősége. Természetes reakció, aki tud egy nyelvet a magyaron kívül, az megy a szebb, kiszámíthatóbb jövő felé! Karácsonyra, hazatér a többség ha többre nem is, egy kis ünneplésre!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mi nem haldoklunk, mi így élünk

"Hacsak nem jön egy erős hét, amikor hétfőn felvirágoztatják Szabolcs-Szatmárt, szerdán pedig Borsod-Abaújt." Tovább olvasom