Délmagyar logó

2017. 03. 25. szombat - Irén, Irisz 7°C | 14°C Még több cikk.

Bukta

"A szakemberek föltették a helyénvaló kérdéseket: vajon ugyanazt kell tanítani a 70 százaléknak, mint korábban feleannyi gyereknek? Vajon mennyi ismerettel szabad tömni és egyre csak tömni a fiatal fejeket?"
Három évvel a születése után megbukott a kétszintű érettségi. Ezt azért indokolt ilyen brutális őszinteséggel kimondani, mert nemcsak szimplán kevesen érettségiznek emelt szinten, hanem évről évre kevesebben.

Mi történt? Vajon csak a hivatalok örökös flikk-flakkolási mániája, azaz önigazolási kényszere miatt vezették be a kétszintű érettségit – és ezen látott át rögtön az okos diáksereg? Vagy volt értelmes oka a változtatásnak – csak nem úgy sikerült a megvalósítás, ahogyan kellett volna?

Az utóbbi felé hajlik az ember, ha végiggondolja, hogy mi volt 2005-ben, meg annak előtte. Ne menjünk túl messze a múltba, csak a 90-es évekig, amikor a korosztály 40 százaléka járt érettségit is adó középiskolába. 2005-ben ugyane korosztálynak már a 70 százaléka érettségizett. A szakemberek föltették a helyénvaló kérdéseket: vajon ugyanazt kell tanítani a 70 százaléknak, mint korábban feleannyi gyereknek? Vajon mennyi ismerettel szabad tömni és egyre csak tömni a fiatal fejeket? Olyan ismeretekkel, amelyeket soha a jó életben nem használnak? Vajon nem fontosabb-e a trójai háború időpontjának bemagolásánál az, hogy a diák el tudjon olvasni egy szöveget, megértse, hogy miről szól, és ha egyszer olyan helyzetbe kerül, használja, amit megértett?

De, fontosabb, válaszoltak maguknak a szakemberek, és hozzátették: teljesen fölösleges 18 éves korban kétszer vizsgázni – egyszer érettségizni, aztán felvételizni – ugyanazokból az ismeretekből. Mérjük inkább a diák képességeit és ne kétszer, csak egyszer. És ő maga választhasson, közép- vagy emelt szinten vizsgázik. Hurrá, gondolhatnánk, de nem lett jó a vége...

A középiskolákban jobbára továbbra is úgy tanítottak, sőt tanítanak, mint régen: ismereteket. Előbb azért, mert ezt igényelték az érettségi és a felvételi követelmények. Utóbb azért, mert nem készültek fel, hogyan kéne másképpen tanítani. Aztán: úgy reformálták meg a felsőoktatást, hogy az cseppet sem illett a megváltoztatott érettségi szisztémához. A fejkvótával „sújtott" egyetemek abban voltak érdekeltek, hogy minél több hallgatójuk legyen – eszük ágában sem volt megkövetelni az emelt szintű érettségit. Ráadásul beütött a bolognai folyamat: az alapképzésre bemegy a tömeg, komoly szelekció csak három év után, a mesterképzés előtt van.

Miért tenne emelt szintű érettségit a diák? Ha középszintűvel is bejut?

A jó szándék befuccsolt. Talán mert önmagában – nem elég.

Olvasóink írták

  • 1. joy 2008. május 14. 16:58
    „S. E!
    Pardon!
    Úllllátom a zemeltszintűn ön is elhasalna.
    A cikkbevezető kiemelés a szövegből.
    Eddig rendben is lenne, ha a kiemelés önállóan megállná a helyét.
    De nem!
    Olvassa már el háttérinfó nélküli tudattal!

    "...vajon ugyanazt kell tanítani a 70 százaléknak, mint korábban feleannyi gyereknek? ..."
    Gondolja végig, mi is szerepel a kiemelésben!
    A háttérinfó ismerete nélkül mit is vél a z1*ű olvasó?
    /Mellesleg a 70-nek 35 a fele.
    Mifelénk!
    Íme az ellenpróba: 35*2=70/”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Érték a mérték

"Ha még tíz évig sikeres lesz a lakásépítési program, nem marad egyetlen értékünk sem. Ezt a… Tovább olvasom