Délmagyar logó

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos -2°C | 8°C Még több cikk.

Csapodár függőcinke

"Istenem, már az is! Eltanulta volna az embertől? Vagy tőle az ember? Az is lehet, hogy ősi gének kormányozzák azokat is, minket is. Lehetni lehet, de tudnunk lenne jó."
Istenem, már az is! Eltanulta volna az embertől? Vagy tőle az ember? Az is lehet, hogy ősi gének kormányozzák azokat is, minket is. Lehetni lehet, de tudnunk lenne jó.

Most hallom, külön kutatócsoport figyeli őket Fehér-tón. Annyit már tudnak, hogy nem monogámok. Közeli rokonuk az őszapó, az igen. Holtomiglan, holtodiglan. Százalékolják is őket tudományos alapossággal, és azt mondják, a fészkek majdnem felét egyedül a tojók gondozzák, 11 százalékukat viszont a hímek. De nem egyszerre! És bőven van olyan fészek is, megrakva akár nyolc tojással is, amelyet mindkettő otthagy, mielőtt fiókák keltek volna ki belőle.

Aranyos jószág pedig a függőcinke. Olyan furmányos fészket épít, az egérfogót kitaláló ember se tudna jobbat. Először a hímek érkeznek vissza költözködésükből, és azonnal hozzálátnak a bugyorhoz. Dalukkal hívják a tojót, vele fejezik be a fészket, és amikor az elkezdi a családszaporítás legalapvetőbb műveletét, máris odébb állnak. Van olyan „galád" hím is, amelyik egy szezonban hét fészket is épít. Mert amott kitették a szűrét, vagy szemrevalóbb „hölgyet" talált.

Azt hihetnénk, a tojóban jobban dolgozik az anyai ösztön, és ő a szalmaözvegység mintapéldánya. Félre-félrelibben őnagysága is, amikor csak alkalma van rá. Gaz csábító mindig akad. Elcsábulása vezet oda is, hogy ő is elhagyja a meleg családi fészket, és új bugyorba költözik. És ott is tojik. Lényeges, hogy minden fióka csonka családban nevelkedik. Akár a hím gondozza őket, akár az anya. Ez a természet nem ismeri a családjogi törvényt.

Kilenc csoport figyeli őket a világban, mindegyikben négy-öt kutatóval. Kétmillió euró támogatással. Tessék csak beszorozni a napi árfolyammal! Érdemes ennyit költeni rájuk? A költéseikre?

A magyar kettő április végén kezdi a megfigyeléseket. Amikor még csak a hímek legénykednek a gáton. Kitesznek egy parányi hangszórót az ágra, és hímdalokat sugároznak. Fölbőszül erre a közelben járó hím, és vad dühével nekiront. A hangszóró előtt ott a háló, és bősz cinege, már meg is vagy fogva. Meggyűrűznek, és véredet is veszik. Egy csöppet csak, hogy a DNS-ujjlenyomat módszerével anyakönyvezzenek. Később befogják a tojókat is, gyűrűt is adnak nekik, nem éppen nászajándékul, és csöppnyi vérüket is elkívánják.

Négyükkel alkalmam volt találkozni a napokban. Szabad Jánostól, Székely Tamástól, Mészáros Lídiától és Pogány Ákostól azt kérdeztem, mire jó az egész? Mit nyer vele az emberiség, ha mindent megtudunk róluk? El nem pletykálhatják még az öregasszonyok se, szép madármesék se támadnak. Azt a viselkedési gént szeretnék megtalálni, amelyik mindezt szervezi bennük. És ha megtalálják? Azt talán nem lehet mondani, hogy átültetnék az emberbe is, hiszen valami töredék belénk is szorult már eddig is, és az is sok bonyodalmat okoz. Arra se lehet számítani, hogy ilyen vendéggénnel fölszerelkezve az ember is elkezd függő fészkeket építeni. Mindenestre ezen az úton haladva az emberben is meg lehetne keresni ugyanazt a gént.

Biztosan izgalmasabb lenne egyenesen a csapodár férfiakat és a céda nőket legalább ilyen tudományos alapossággal figyelgetni, netán meggyűrűzni, és vércseppel anyakönyvezni, de nagy skandalumok támadnának belőle. Mindenesetre megnyugtatásomra azt is mondták, a széncinege nem annyira csapodár, és csak néha lép félre, de a kínai meg a kazahsztáni a hűség mintaképe is lehetne. Őszapónkkal együtt. Az is lehet, a hűség génje is előkerül a nagy szénakazalból. Hogy mit kezdenénk vele, még nem lehet tudni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csatakiáltás

"Vakációóó!!! Fölszabadult csatakiáltásként hangzik az utolsó tanítási napot lezáró szó. Így szokás… Tovább olvasom