Tímár Krisztának teljesen igaza van! Körzővel, vonalzóval és számológéppel nem lehet dönteni emberek életéről, de kérdezem: érdekelte ez egyáltalán Molnár Lajost és utána következő minisztert, aki férjével Afganisztánban is rikító táskával a karján jelent meg? Hát körülbelül ennyi eszük volt, Molnár dr. az egészséges fület operálta meg a beteg fül helyett, Horváth Ágnes pedig az említett előrelátással utazott és jelent meg Afganisztánban.Mit is lehetett volna elvárni tőlük az egészségügy területén mást, mint annak teljes szétrombolását! Ezt viszont sikerrel tették és élnek boldogan ha meg nem haltak, mint a mesében! Szóval a lényeg és végleges konklúzió: az ember a legértéktelenebb volt az MSZP-SZDSZ konglomerátum vezette Magyarországon! De miért is maradt el a komoly felelősségre vonás mind a mai napig?!!
Nem mintha bármi meglepő lenne abban, hogy nem zajlik zökkenőmentesen az egészségügy átalakítása, ahogy bármely leépítés, ami érdeksérelemmel jár. Pedig mennyire jól le van írva: a döntéshozók a fővárosban asztalnál ülve vonalakat húzogatnak és ágyszámokat striguláznak, majd közlik az eredményt. Mert a jogszabály az jogszabály, az ellen nincs apelláta, takarékoskodni pedig kell és kész.
Csakhogy - mint oly sokszor - most is kimaradt a írásból, hogy itt az emberélet, az intézmények sorsa és munkahelyek mellett már az egész rendszer fenntartásáról és egyáltalán az egészségügyi rendszerünk életben tartásáról van szó. Mert valóban Makó 30 kilométerre van Szegedtől, és ezért a kis forgalmú osztályokat is fenn kellene tartani a kórházban, de az is biztos, hogy ahol egyetlen városban 58 egészségügyi intézmény van, ott is nem egy helyi lakos utazik legalább annyit egy-egy ellátásért.
,,Egyezzenek meg!". Ennyit mondott a helyettes államtitkár, amikor a makói polgármester egy szegedi… Tovább olvasom »
Nem mintha bármi meglepő lenne abban, hogy nem zajlik zökkenőmentesen az egészségügy átalakítása, ahogy bármely leépítés, ami érdeksérelemmel jár. Pedig mennyire jól le van írva: a döntéshozók a fővárosban asztalnál ülve vonalakat húzogatnak és ágyszámokat striguláznak, majd közlik az eredményt. Mert a jogszabály az jogszabály, az ellen nincs apelláta, takarékoskodni pedig kell és kész.
Csakhogy - mint oly sokszor - most is kimaradt a írásból, hogy itt az emberélet, az intézmények sorsa és munkahelyek mellett már az egész rendszer fenntartásáról és egyáltalán az egészségügyi rendszerünk életben tartásáról van szó. Mert valóban Makó 30 kilométerre van Szegedtől, és ezért a kis forgalmú osztályokat is fenn kellene tartani a kórházban, de az is biztos, hogy ahol egyetlen városban 58 egészségügyi intézmény van, ott is nem egy helyi lakos utazik legalább annyit egy-egy ellátásért.
,,Egyezzenek meg!". Ennyit mondott a helyettes államtitkár, amikor a makói polgármester egy szegedi fórumon feltette demagóg kérdését: mit mondjon a lakosságnak, amikor a kórház osztályainak sorsa felől érdeklődnek. Egyezzenek meg - mármint Szegeddel, Vásárhellyel és Orosházával, a feladatmegosztásról. Nagyszerű dolog ez az újságírás: mert mindenek felettinek állít be valamit, amit a teljes igazságként tálal, elég rezzenéstelen arccal, miközben az igazságának érvényesülését alapból elveti, mivel a makóiak jogos igényeit úgy sem tudják érvényesíteni a más városok "szűk látókörű" intézményvezetőivel szemben, akik az újságíró által is az "egyetlen igazság" felismerésére is képtelenek, ezért is a végeredményt már előre borítékolja.
S hogy a döntés ellehetetleníti azokat, akik úttalan utakon (közvetlen vasútjárat, főút közvetlen buszjárattal és autópálya) annyi idő alatt érnek majd csak el az ellátóhelyig ameddig más városokban is esetleg a helyi lakosok? Nem az a lényeg. A lényeg, ahogy a legtöbb költségcsökkentési intézkedésről szóló cikkben is volt, az az, hogy azt sugallja, hogy az emberek sorsa, az intézmények sorsa és a megszűnő munkahelyekkel a kormány nem foglalkozik csak átgondolatlan és nem is szükségszerű intézkedéseket hoz. Miközben természetesen megoldást nem is ajánl, ami nem is meglepő, mivel még döntés sincs... és amennyiben mégis csak születik bárminemű megegyezés akkor se várjunk heves mea culpa-t, ugyanúgy, ahogy a kórház teljes bezárásáról szóló - már-már hisztériakeltő - cikksorozatot sem követte a nagy örömködés amikor megjött az ellen hír...
22°C
Hozzászólok! 
