Délmagyar logó

2018. 05. 25. péntek - Orbán 17°C | 27°C Még több cikk.

Dialógus nélkül

" Naivnak tűnik ugyan dialógust emlegetni, mert a politikai szereplők láthatóan a választóknak azt a tájékozatlan, a politika iránt bizalmatlan rétegét célozták meg, amely feltételezésük szerint zsigerből dönt, és akinek gondolatai között egy-egy pozitív vagy negatív üzenet rögzül."
Januárban úgy tűnt, ennek a kampánynak a szokásosan erőszakos képi és nyelvi jellege ellenére meglesz az az előnye, hogy témáiban hasonlít majd a nyugat-európai parlamenti választások kampányaihoz. Nem a pártállamból maradt ügyekről lesz szó benne, mint 1990-ben, nem szélsőjobboldalizásról, mint 1994-ben, nem a vízlépcsőről, mint 1998-ban, és nem a román munkavállalókról, mint 2002-ben, hanem az emberek mindennapi életét érintő témákról.

Munkanélküliségről, jövedelmekről, nyugdíjról, beruházásokról, vállalkozói terhekről.

Február közepén már úgy látszik, a januári tematizálási versenyben kifogyott a pártok muníciója, vagy legalábbis nem tudják ébren tartani az érdemi témákat addig, amikorra a hosszúra nyúlt kampány második felében a programok nyilvánosságra hozatalát tartogatják. A közbeszéd érdemi részét idegborzoló felelőtlenségek, és tizedrangú reklámkampányok vették át, amelyek meg sem kísérelnek valamelyest dialógust fenntartani a társadalmi ügyekben. Naivnak tűnik ugyan dialógust emlegetni, mert a politikai szereplők láthatóan a választóknak azt a tájékozatlan, a politika iránt bizalmatlan rétegét célozták meg, amely feltételezésük szerint zsigerből dönt, és akinek gondolatai között egy-egy pozitív vagy negatív üzenet rögzül. Hogy a pártok miért tekintik leegyszerűsített gondolkodásúnak, már-már pszichiátriai esetnek választóikat, ez a kampány rejtélye marad.

Már-már az is kérdés, hogy meg tudják-e egyáltalán tölteni folyamatos politikai tartalommal kampányukat, vagy az árureklámok leegyszerűsített és érdektudatos üzeneteit küldik a választóknak. A kampány „ügyei" is erre mutatnak: a Fidesz berkeiből valaki bejut az MSZP szerverére (ez nem csak bűntett, de elég nagy ostobaság is), letölti, és érthetetlen okból ki is adja az ott talált anyagokat. És mit talál? Ígéreteket? Programot? Nem, „Hiller haver" jellegű kampányötleteket. Lényegében ugyanazt, amivel a saját környezetében is kísérleteznek. És ebből lesz a magyar Watergate. A kampányból, amely nem elég, hogy ütődöttnek nézi a választót, de egy ideje nem is szól másról, csak saját magáról.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egyforintos köszönet

"A dolgok normális menete hozza magával, az is előfordul, nálam is, kilenc forintot kellene… Tovább olvasom