Délmagyar logó

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 22°C Még több cikk.

Egy villamoson utaztam az alteregómmal

"Annyira nem vagyok még hígvelejű, hogy egész úton magamat nézzem, most azonban elmélázom rajta. A feje az enyém, ismétlem, külön bizonyítgatnom se kell. Időnként előtűnik azon a szemüveg is."
Ha másnak lehet, nekem is lehet. Van is, csak nem vettem észre. Rendes napi penzumom telesítéseként megint a villamoson ülök, hátrahagyva biciklimet. Nem szeretném, ha kiszőrösödne zsebemben a Gyulajegy, azért váltogatom a kettőt. A Radnóti előtt fölszállva hamarosan ülőhelyet is találok. Múlik rajtam az idő, már le is szoktam ülni.

Ahogy szent és győztes nyugalmamban körülnézek, meglátom magamat a szemközti plexiüveg tükrében. Annyira én vagyok, legszívesebben szamárfület is mutatnék neki. Még bolondnak nézne a sok utas. Kicsit fintorgok jobbra, aztán balra, ugyanazt közvetíti a trükkös tükör is, oldalfordított helyzetben.

Annyira nem vagyok még hígvelejű, hogy egész úton magamat nézzem, most azonban elmélázom rajta. A feje az enyém, ismétlem, külön bizonyítgatnom se kell. Időnként előtűnik azon a szemüveg is. Megtapogatom az orromat, nem felejtettem fönn az olvasó pápaszemet. Az egyik zökkenőnél pörgekalap karimája is előugrik. Ifjúházas korom óta nincsen kalapom, csak sapkám. El is szoktam veszejteni minden ősszel, idő kell, amíg megszokom. Most már aztán a végére kell járnom! Időnkint kilóg – na, nem a lóláb, csak a bőrkabát. Az enyém sűrűn bordázott textília, éppen most adta be a válópört a cipzár rajta.

Megvan! A plexi túlsó oldalánál is ül valaki. Bőrkabátos, szemüveges úr, pörge kalapban. A bőrkabát nem bűrkabát! Amíg le nem akart szállni, azt hittem, az alteregómmal utazom együtt. Csak a fejem másolódott át az ő fejére! Már azon rágódtam, ő lopott-e a nevemben autót, vagy én az ő kontójára, bár főrendőr, egészen biztos, egyikünk se volt még, és a rendőrség épületét se szoktuk oldalba pisilni. De a jussomból nem engedek. Ha neki lehet hasonmása, nekem is lehet! Hacsak erre az egy útra is. Legföljebb most villamos válhatna keresett káresetté, az meg mégiscsak föltűnne, legalább a masinisztának.

Olvasóink írták

  • 1. kisbuta 2008. január 26. 18:15
    „Kedves Szerkesztő Úr! Élvezem az írásait, sok bennük a sajátos, Önön kívül senki másra nem jellemző különös humor. De nevemből eredően, oda-vissza is hétszer elolvasom, hogy megértsem, néha annyira mélyenszántó gondolatokat hordoz, hogy mindig attól tartok, úgy belebonyolódik saját kacifántos mondataiba, talán ki sem tud belőle kecmeregni. aztán valahogy, nagy nehezen mégis sikerül. A végére mindig akad egy kis poénocska, de mire azt megfejtem, sajnos elfelejtem, miről is szólt az eleje. Vagy talán az egész...Bár, az is lehet, egyfajta rejtvény minden írása, és csak azok érthetik meg, akik talán nem is akarják megérteni...De azért csak folytassa!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Cseppben az ember

"A hétköznapi kultúrát nyilván azért hívják hétköznapinak, mert mindennapjaink közérzetét határozza… Tovább olvasom