Délmagyar logó

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 26°C Még több cikk.

Élők a holtak között

"Végignézve a húsvéti híradásokon, mennyire igaz a közhely, hogy igazán semmi sem változik. Úgy tűnik, ma is divatos halottnak hinni azt, ami él. És életet keresni ott, ahol csak az elmúlásnak jut tér."
Úgy kétezer évvel ezelőtt, vasárnap reggel két asszony egy halotthoz indult, akit még pénteken tettek a sírba, de ott nem találták. Kicsit megijedtek, ám úgy tartják, akkor jött valaki, aki egy kérdéssel megnyugtatta őket: miért keresitek az élőt a holtak között? Akkor megértették, hogy akit halottnak hittek, az él, mi több, nekik is biztosítja a túlélést, bármi történjék. Az esemény történetesen húsvétra esett, csak akkor azt még így mondták: peszach.

Végignézve a húsvéti híradásokon, mennyire igaz a közhely, hogy igazán semmi sem változik. Úgy tűnik, ma is divatos halottnak hinni azt, ami él. És életet keresni ott, ahol csak az elmúlásnak jut tér. Fél hónappal a politikai erők megmérettetését és egy héttel a március 15-i csetepatékat követően még mindig úgy tűnik: sokan gyenge, erőtlen és haszontalan területeken keresik a megoldást bajokra, gondokra és bosszúságokra, felelősöket és szellemiségeket okolnak pró és kontra, jobbról és balról. Lehet, hogy a feltámadás ma is üzen mindenkinek, függetlenül politikai vagy akár vallási meggyőződéstől: azzal kell törődni, ami feljebb való, különben értelmetlenné, céltalanná válik minden, amiért dolgozunk, élünk, minden, amiért a szívünk dobog.

Mi lehet ma élő, mi lehet ma „fent való"? Mindenekelőtt hit a többre jutásban, ami számomra úgy tűnik, most teljesen kiveszett a közbeszédből, közgondolkodásból. Igen, ami megsemmisült, az már nincs, meg tudom: a tények makacs dolgok, a recesszió is recesszió, no pláne, ha világszintű. Ám valahogy minden nyomor ellenére sem hiszem azt, hogy így kell ennek lennie. Nekem titkon – bár tudom, hogy irracionális – reményt súg ez a húsvét.

Bevallom: megdobbant a szívem, amikor a minap hírt vettem egy magyar szoftverfejlesztő csapatról, akik Frankfurtban, a világ egyik legnagyobb technikai kiállításán béreltek standot. Pár százezer forinttal indultak néhány éve, és idén itt, hazánkban 20 milliárdos forgalmat terveznek. Ötleteltek, nem szegte kedvüket az általános depresszió. Nincs egyébként hiány ilyen lelkesedő figurákból, csak az általános rosszkedv valahogy elszürkíti a sport- és tudományos, és minden bizonnyal gazdasági sikereket, amelyek akár megyénkhez is kötődnek. Mert az élet itt bent lakik mindannyiunkban, még ha holtaknak is akar minket láttatni minden, ami körülvesz. Az értelem, a cselekvő ige, görögül: a logosz az ősi hagyomány szerint győzni fog a visszahúzó, vádaskodó, erőtlenséget terjesztő szellemiségen. Tennünk kell érte, hogy részesei legyünk a logosz sikerének, hogy a komor, síri hangulat ellenére élők legyünk a halottak között. Mert lehetséges.

Olvasóink írták

  • 3. siriusilant 2008. március 23. 08:50
    „Kedves Illyés Szabolcs!

    Valóban, egy normális országban, normális esetben ez kellene, hogy legyen a fő csapásirány! Van, aki függetleníteni tudja magát az aktuális helyzettől és lehajtott fejjel (hogy ne lásson maga körül semmit) dolgozik, nem érdekli semmi, délután megnézi a Mónikát, este röhög a Győzikén, alig várja a vasárnapi Heti Tetvest, és passz. Van, aki meg elképedve figyeli, hogy mi folyik ebben az országban, hitetlenkedik azon, hogy ennél lejjebb már nem mehetnek aljasságban, hazaárulásban általunk választott politikusaink. És kérem, mindig tudják alulmúlni magukat! Ez bizony rengeteg energiát rabol az embertől, óriási napi stresszt okoz: futni hagyott sikkasztók, elmismásolt milliárdok, tomboló cigánybűnözés, cinikus, pofánkba vigyorgó, gátlástalan politikusok. Közben egy nép jelenleg a honfoglalását végzi itt, A Kárpát-medencében, hazánkban. Lehet félrebeszélni, antiszemitázni, ez akkor is TÉNY! Az is lehet, hogy ezért a kijelentésemért egy napon betörnek hozzánk altalunk fizetett rendőreink és a gyerekeim szeme láttára vernek-rugdosnak félholtra, mert ebben az országban ezt is lehet. A bíróságon meg mosolyogva vakarják ki egymást a szarból, akár hamis tanúzással is, megtehetik, mert ma, Magyarországon a legkevesebb joggal rendelkező ember a magyar polgár. Őt nem védik törvények, nem védi senki! És ez vérlázító!”
  • 2. optimista 2008. március 23. 06:49
    „Erre csak ennyit Konkurátor: "Boldog ember az, a ki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül"”
  • 1. Konkurátor 2008. március 22. 12:09
    „Érdekesnek tartom Illyés Szabolcs gondolatait, erőt merítettem belőlük.
    Megyek is a lottózóba, veszek pár szelvényt, megváltoztatom a sorsoamat. Aztuán elugorok a kocsmába, iszom egyet a kis Jézuska egészségére, és sietek haza, hog még az este előtt felvághassam és elkezdhessem falni a zsíros sonkát. Holnap sajnos dolgozom, és este, amikor hazafelé indulok, nagyon fogom sajnálni, hogy nincs nyitva a teszkó. Persze mindig a remény hal meg utoljára. És a koccintó Húsvétkor, Karácsonykor is nyitva van...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szerbiai tranzit

"Nem könnyű a szerbeknek, egyre fogy az országuk, s ahonnan ők nézik, nagyhatalmak avatkoztak… Tovább olvasom