Délmagyar logó

2018. 01. 22. hétfő - Vince, Artúr -3°C | 3°C Még több cikk.

Elveszett illúzió

"A bejáratnál délután persze már oda lehetett volna adni az ünnepi édességcsomagokat a szülőknek."
Nem tudjuk, lesz-e bárkinek álmatlan éjszakája Nagymágocson azt követően, hogy a falu óvodásai úgymond „tisztázatlan eredetű" szaloncukrot és csokimikulást kaptak ajándékba lapunk közvetítésével. Gyanítom, senkinek: a gyerekek jóízűen elfogyasztják majd a nem várt meglepetést. A fábiánsebestyéni óvoda vezetője vagy az ottani jegyző – utólag már kideríthetetlen, valójában melyikük – ezzel szemben éberen őrködött afelett, nehogy kitegyék ennek a veszélynek a helyi apróságokat. Mármint az épületen belül, mert a bejáratnál délután persze már oda lehetett volna adni az ünnepi édességcsomagokat a szülőknek.

Nem vagyok ismerős Fábiánsebestyénen, de azt tudom, hogy egy kevesebb mint 2200 lelkes faluról van szó. Ekkora településen úgyszólván mindenki ismer mindenkit, de ha a kétdoboznyi cukorral-csokival érkező emberről mégsem tudta volna az óvodában senki, kicsoda, azért gyanítom, arról hallhattak, hogy van egy olyan nevű egyesület a községben, mint amire az illető hivatkozott. Ha másként nem, egy telefonhívással egy perc alatt ki lehetett volna deríteni, tényleg ők küldték-e az adományt. Ehelyett inkább azt mondták, tisztázatlan eredetű édességet márpedig nem kapnak az ovisok.

A történet persze véletlenül sem arról szól, hogy az egyesület elnöke, Kovács Csaba ősszel polgármesterjelölt volt. Ám ha mégiscsak szerepe volna ennek az apróságnak a történetben, az nagyon szomorú lenne. Gyakran hallani azt a vélekedést, hogy a nagypolitika afféle úri huncutság, netán gazemberség, s milyen jó, hogy legalább helyben, a kis közösségekben ez másként van. Nos, lehet, hogy még sincs. S ha nincs, akkor nemcsak a fábiánsebestyéni gyerekek lettek szegényebbek némi szaloncukorral és csokimikulással, de mi is egy illúzióval.

Olvasóink írták

  • 1. Fiastyúk 2010. december 12. 17:40
    „Olvasom az írást.
    Nem lehet belőle megtudni a pontos előzményeket!
    Ha én adni akarok, akkor előtte felhívom telefonon a vezetőt, egyeztetem ki vagyok és mit akarok adni, elfogadják-e, mikor alkalmas az átvétel!
    Ha csak úgy kiállított az adományozó, akkor sem mint gyermekintézmény vezető, sem mint szülő át nem veszem az akármilyen finomságot tartalmazó csomagot, még ha az AtyaúrIstenre hivatkoznak, akkor sem!
    Bár őt, ha személyesen nem is, de közvetve ismerem! :)
    A cikkírónak van egyáltalán gyermeke?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Iskolapélda

"Jövő ősztől úgy lehet több állami normatívához jutni, ha összevonják a fölsős osztályokat, és bejárósok lesznek a diákok." Tovább olvasom