Délmagyar logó

2017. 11. 20. hétfő - Jolán 1°C | 8°C Még több cikk.

Emberi számítás szerint

"Emberi számítás szerint nem lett volna szabad újabb áradásnak bekövetkeznie a folyókon. Viszont a folyók nem emberi számítás szerint áradnak-apadnak, hanem ahogy nekik tetszik."
Emberi számítás szerint nem lett volna szabad újabb áradásnak bekövetkeznie a folyókon. Viszont a folyók nem emberi számítás szerint áradnak-apadnak, hanem ahogy nekik tetszik. Az emberi számítás azt diktálta, hogy az előző, a nagy áradás lassan-lassan vonul le; voltak olyan, teljesen reális előrejelzések is, hogy talán csak június elején lehet majd megnyitni a szegedi rakpartot.

Ez valóban így is lesz, csak arra nem gondolt senki, hogy előtte a számítottnál gyorsabban levonul a folyó, és a rakparton már javában jön-megy a forgalom, amikor viszont megint gyorsan le kell zárni – és az a megnyitás, ami majd bekövetkezik, az nem az eredetileg tervezett megnyitás lesz. Hanem egy második. Arról is hallani lehetett: rendkívüli ritka, hogy a Duna és a Tisza áradása egyszerre következzék be. És lám, alig pár hét múlva megismétlődik a rendkívüli szituáció. Megint egyszerre vonul le a Tiszán és a Dunán az áradás.

Furcsa az árvíz és a védművek viszonya: árvíz nem mindig van – hála istennek –, a védműveknek ezzel szemben mindig állni kell. Ez az a rendhagyó helyzet, amikor nem annak örülünk, ha egy létesítmény kihasználtsága minél inkább megközelíti a tökéleteset, hanem az a jó, ha minél kevésbé kihasznált. Ha egy töltésrendszer kihasználatlan – ez azt jelenti: nincs árvíz.

Csakhogy a nem kihasználtság bármikor átcsaphat teljes mérvű kihasználtságba. Néhány éve voltaképpen minden esztendőben kimegy a folyó a hullámtérbe, nemrég pedig rekordárvizet mértünk; az előző évtizedekben ritkaságszámba ment, ha elhagyta tavasszal medrét a folyó. Nem csoda, hogy egyre többen mondogatták: mi szükség árvízvédelemre, semmi, ma már árvizek sincsenek, sőt majd jön a globális fölmelegedés, és egyre kevesebb lesz a csapadék...

És tényleg, jön a globális fölmelegedés. De úgy jön, mintha menne. Való igaz, az éves csapadékösszegek – amúgy általában – egyre kisebbek. Ezen belül viszont előfordulhat, hogy az egész évi összes eső nagyobb része lehull tavasszal. Kevés eső is okozhat nagy árvizet tehát – és ettől még az adott év árvíz utáni hányada nyugodtan lehet aszályos is. S bármilyen, ettől eltérő, eddig elő nem fordult helyzet is elképzelhető.

Úgyhogy árvízvédelem továbbra is kell. Sőt még jobban kell, mint korábban, mert évszázados időjárási-vízjárási tapasztalatok dőlnek meg, bevált modellekről derül ki: igazak lehetnek ugyan, de éppúgy igaz lehet az ellenkezőjük is. Hisz a globális felmelegedésről, mert a legutóbbi pár ezer év óta ilyen még nem volt – nincs tapasztalatunk. Csak éppen benne vagyunk.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Titkosítás

"A magyar állategészségügyet nem kell félteni, európai mércével is nagyon szigorú, és titkot is tud… Tovább olvasom