Délmagyar logó

2017. 02. 21. kedd - Eleonóra 0°C | 6°C Még több cikk.

Erkölcsi fölény

"Akik a Presztízs Díjat átvehették, olyan vállalkozást működtetnek, amely jobban fejlődik, mint Csongrád megye."
Érdekes üzenete van annak, hogy miközben tíz éve nem volt ilyen kicsi a gazdasági növekedés Magyarországon, egy zömmel cégekből álló csapat mégis megválasztja az év kis-, közép- és nagyvállalkozását, üzletemberét, díjazza a környezetkímélő működést, az innovációt. A Délmagyarország Presztízs Díj eredetileg azért jött létre, hogy elismerje a kiemelkedő emberi teljesítményt a gazdaságban, Csongrád megyében.

Ennek azért volt és van jelentősége, mert már az általános iskolában is azt tanítják, hogy ez a vidék elmaradott, vagy legalábbis rendellenesen fejlődik. Növeli az elismerés értékét, hogy nincs benne a hivatalosság értékítélete: cégek adják, a civil szféra ismeri el saját szereplőinek teljesítményét. De arra talán nem gondoltak a díj alapítói, hogy ez a szempont idővel egyre fontosabb lesz.

Mert számít az, hogy nem kell azon lamentálnia a díjazottnak, melyik erő is lesz legközelebb kormányon, és örüljek-e annak, hogy most ezek ismertek el, nem amazok. Nem kell bosszankodni azon, hogy ilyen a valóság.

Merthogy ilyen: a magyar vállalkozó ma is gyakran érezheti úgy magát, mint a Noszty fiú esete Tóth Marival című Mikszáth-regény hőse, Tóth Mihály. Aki imád olvasni, országos hírű tajtékpipametsző, de rá kell jönnie, hogy új, választott hazájában teljesen értéktelen a mestersége. Akkor olyan kiflit kezd sütni, amilyet annak idején itthon sütött az édesapja pékműhelye. Az üzlet beindul, ő lesz a kiflikirály, de minden percét beosztja ezután is, és józan megfontolásból már csak szabadidejében csinálja azt, amit a legjobban szeret. Hazatérve pedig csak álmélkodik, hogy egy egész, törvényes alapon működő mechanizmus pályázik arra a pénzre, amit ő a leleményességével, ügyességével, eszével, munkájával szerzett. Ez pedig magában még nem volna olyan nagy baj, ha ez a monstrum – a hozzá tartozó emberekkel együtt – nem lenne olyan kiábrándítóan elmaradott, minden tekintetben.

Akik a Presztízs Díjat átvehették, olyan vállalkozást működtetnek, amely jobban fejlődik, mint Csongrád megye. Továbbá biztosak lehetnek benne, hogy nem rajtuk múlik az ország sikertelensége. A díj mellett ez az erkölcsi fölény is erőt adhat – a munkához.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ha megdobnak – nagyidásan

"Tapasztaltam egyet és mást az ötvenegy évvel ezelőtti szegedi tüntetéseken, több ezer még élő… Tovább olvasom