Délmagyar logó

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 8°C | 18°C Még több cikk.

Európa ünnepe

"Magyarország olyan időszakban csatlakozhatott az Európai Unióhoz, amikor annak magának is az alapításához hasonló jelentőségű átalakuláson kell átesnie. Ezekben az években úgy tűnik, az uniót saját sikere, a széles körű bővítés teszi próbára."
Csak egy kényes kérdéseket kerülő, emelkedett hangú szöveg 50 év történelméről, amit ma már – szerencsére – egy tájékozottabb magyar középiskolás diák is megírhatna. Mégis, milyen fontos összegzése ez a Berlini Nyilatkozat néven elfogadott dokumentum a háború utáni, új szellemű Európának!

A súlyát, mi magyarok akkor érezhetjük, ha belegondolunk, milyen helyzetben volt Magyarország 1957. március 25-én, amikor az Európai Unió elődjét létrehozó Római Szerződést aláírták. Idehaza az 1957-es május elseje készülődött, amelyen a hatalom meghirdette győzelmét a magyar nemzet felett. A Nagy Imre elleni pert ezekben a hónapokban készítették elő, helyette Kádárt, Aprót, Marosánt, és még egy sor dísztribünös kreatúrát kapott a magyar nép, pedig lettek volna Schumanjai és Adenauerei is. Vasfüggönyt, kágéestét kapott, szabadság helyett Brezsnyev elvtárs csöpögő orrát a rakétás felvonulásokon, önbizalom helyett „csak rosszabb ne legyen" típusú életszemléletet, értelmes távlatok helyett „a Trabant is ugyanoda jut, mint a Mercedes" jellegű bölcsességet.

Ha több nemzedékünk életének, energiájának, tudásának elfecsérlésére gondolunk, akkor lehet igazán felmérni Európa ötvenéves történelmi teljesítményét, és a kilátásokat, amire ez feljogosít. Ausztriát 1957-ben eresztette el ellenőrzése alól a szovjet blokk, és Ausztria hol tart ma? Spanyolország, Görögország vagy Portugália a hetvenes évek végéig szenvedte többé-kevésbé diktatorikus vezetése hátrányait, csatlakozásuk idején kirívóan szegény belépő országok voltak, s mára mégis megszilárdultak a demokratikus értékeik, és megerősödött gazdaságuk.

Magyarország olyan időszakban csatlakozhatott az Európai Unióhoz, amikor annak magának is az alapításához hasonló jelentőségű átalakuláson kell átesnie. Ezekben az években úgy tűnik, az uniót saját sikere, a széles körű bővítés teszi próbára. Évfordulós nyilatkozatában kínosan kerülnie kellett mind a bővítés, mind az alkotmány szót, és az uniós polgárok eléggé megosztottak abban, hogy Brüsszel veszélyezteti-e vagy megóvja a nemzeti identitásokat. Az unió működését pontosító alkotmányozáson várhatóan 2009-ig úrrá lesz a szervezet, de fő kérdése azután sem a politikusok és eurokraták brüsszeli tevékenységén múlik majd, hanem azon, hogy mit érzékel mindebből a hétköznapi ember. Az uniós terv atyja, a francia Jean Monnet, még 1957 előtt megmondta: a szerződés nyomán nem államok koalíciójának, hanem a polgárok közötti uniónak kell létrejönnie.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Eurótánc

"Na, kérem, újfent lehet egy kicsit reménykedni: bombabiztos üzletet köthet akár a kisember is. Nem… Tovább olvasom