Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Évezredes csodák

"Napjainkban, az európai zsidó–keresztény kultúrkörben mindenki számára más-más jelentést hordoz a karácsony, amely idén egybeesik a zsidó hanukával."
Olvasom, hogy a sanyarú gazdasági helyzetre való tekintettel takarékos karácsonyt rendelt el a királyi családnak a brit uralkodó. II. Erzsébet királynő 50 fontban, azaz körülbelül 15 ezer forintban szabta meg a családtagok által egymásnak vásárolható ajándékok felső értékét. Egy felelős uralkodó ezzel is példát kíván mutatni alattvalóinak, akiket – fájdalom – mindez csöppet sem érdekel. A londoni vagy a liverpooli plázák – a gazdasági válság ellenére – ugyanúgy tömve vannak shoppingolókkal, mint Budapesten vagy Szegeden.

Egyszer élünk – rántja meg vállát az egyszeri vásárló, mielőtt átnyújtja hitelkártyáját a kasszánál: a lényeg, hogy idén is legyen karácsonyi hejehuja.

A szeretet ünnepén a lelkisegély-szolgálatok gőzerővel dolgoznak, mert a legtöbben ilyenkor lesznek depressziósak, és a legnagyobb családi veszekedések is karácsonyra időzíttettnek – mert egész évben legalább ekkor próbáljunk meg szeretni!

Napjainkban, az európai zsidó–keresztény kultúrkörben mindenki számára más-más jelentést hordoz a karácsony, amely idén egybeesik a zsidó hanukával. Nekem mindkét ünnep fontos, mert mindkettő a fény, az élni akarás és az újrakezdésben való hit ünnepe.

A fény mindkét esetben szegénységből indult, távol mindentől, amit fontosnak véltek vagy jegyeztek. A Kr. e. II. században egy vidéki család, a Makkabeusok felkelést robbantottak ki a szír–görög elnyomók ellen, akik betiltották a bibliai törvényeket, és a jeruzsálemi szentélybe egy Zeusz szobrot állítottak. A szabadságharcosok kiűzték a hellén hódítókat, megtisztították a szentélyt, de csak egy napra elegendő – rituálisan tiszta – olajat találtak, amellyel meggyújthatták a hétágú mécsest, a menórát. A hagyomány szerint csoda történt: az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett.

Mintegy másfél évszázaddal később ugyanazon a földön egy szegény család érkezett – a Jeruzsálemtől néhány kilométerre lévő – Betlehembe. Mivel szállást sehol nem kaptak, az állapotos fiatalasszony egy barlangban kialakított istállóban volt kénytelen megszülni fiát, Jézust. A csecsemőnek és családjának hamarosan menekülnie kellett, mert Heródes, akinek neve elé a Nagy jelzőt biggyeszti az utókor, el akarta pusztítani őt. Végül Galileában telepedtek le, hogy a galileai akcentussal beszélő Jézus a világtörténelem legismertebb és legnépszerűbb személyévé váljon. A Messiás, aki tanított, bátorított, gyógyított, vagy ha kellett, kötélből ostort font, hogy azzal űzze ki az árusokat a jeruzsálemi templomból.

Mert a nagy dolgok nem a városi kofák kosarai és a pénzváltók asztalai mellett történnek, hanem mindig a szívben és a jellemben.

Kellemes karácsonyt és boldog hanukát!

Olvasóink írták

  • 14. rt0831 2008. december 27. 20:28
    „Hanuka ünnepe emlékezik a Makkabeusok szíriai görögök feletti győzelmére (Kr. e. 165.), a jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására, valamint a nyolc napon át égő mécses csodájára. Azon zsidó ünnepek közé tartozik, melyek nem a Tórán alapulnak (ilyen még például Purim), abban egyedi, hogy egy hadi eseményt örökít meg a nép emlékezetében.

    Hanuka - Felszentelés. A Kr. e. II. század közepén a Júdeát kormányzó görög uralkodó IV. Antiochosz, az eddig vallási önállóságot élvező Júdeában korlátozó intézkedéseket vezetett be, hogy elősegítse a hellenizmus térhódítását. Elhelyezte Zeusz szobrát a szentélybe, megszentségtelenítve azt, és arra kötelezte a zsidókat, hogy a Tóra szigorú tilalmát megszegve boruljanak le a városokban körülhordozott bálványok előtt. Ennek hatására egy Modiin nevű kisvárosban a Hasmoneus családból származó Mátitjáhu felkelést robbantott ki, majd fia, Júda Mákábi vezetésével egy maroknyi zsidó csapat győzelmet aratott a túlerőben lévő szír-görögök felett, megtisztították a szentélyt, és újból felavatták azt. Ennek emlékére nevezték el az ünnepet hanukának, ami héberül ,,felszentelést" jelent.

    A hanuka a júdaizmus diadala a szekularizmus felett.”
  • 13. sarnyai 2008. december 27. 11:06
    „Nekem tetszett az írás. Madártej az alsóvárosi templom miséin észrevehette volna, hogy az első olvasmány mindig az Ószövetségből van, ahogy a zsoltárok és több más rész, amit a kereszténység is átvett, megtartott. Sőt, a szerző Jézust Messiásnak hívja, amivel, úgy tűnik, maga is állást foglal a kereszténység mellett.”
  • 12. madártej 2008. december 27. 10:16
    „Maradjunk annyiban, keresztény felebarátom, hogy legyen a te igened igen és a nemed nem, mert én meg ezt olvastam és tartom is.”
  • 11. keresztény 2008. december 27. 06:42
    „Szomorú!
    Nagyon szomorú, főleg a tudatlanság és az intolerancia. Keresztényként arra tanít Jézus Krisztus hogy szeressük felebarátainkat. Mit ér a só ha sótlan, és mit ér a szeretet ha meghidegül? Mitől lesz valaki keresztény? Talán attól hogy templomba jár, vagy hogy önmagát annak nevezi? Gyümölcseiről ismerni meg a fát, ahogy a Mester mondta. Az "oktatást" mindenki annak éli meg amilyen fokon áll az ismeretszerzésben. Úgy tudom kérdezni és tanulni nem szégyen, a tudatlanság (malignitással párosítva) sokkal kellemetlenebb.”
  • 10. abdul66 2008. december 26. 19:44
    „Kedves Madártej!
    Ha így haladunk tovább,egyre több hanukát fogsz látni,most szoktatnak hozzá.”
  • 9. madártej 2008. december 26. 11:30
    „Köszönve a képzést és oktatást, Kunstár úr, azért csak megírom, hogy alsóvárosiként én soha hanukka-ünnepet nem láttam még a Mátyás templomban, pedig ott körösztöltek 1953 tavaszán. Remélem, nem is fogok ott ilyet látni, mert az nem oda való.”
  • 8. mugri 2008. december 26. 09:11
    „Ez ollan mindamikó a novembő hetödikkétis ünnepőni kölött mer 1 törül fakatt a márcijus 15el nomög az agusztus husszal, he-he”
  • 7. keresztény 2008. december 25. 19:51
    „Kedves bespin!
    Vitatkozni nem áll szándékomban, a párhuzam akkor is megvan a két ünnep között ha ezt tagadja.
    Boldog ünnepet kívánok - kinek-kinek a magáét, és nem mást:)”
  • 6. .suhym. 2008. december 25. 13:29
    „Békés, szeretetteljes KARÁCSONYT kívánok!!!!”
  • 5. kunst 2008. december 25. 12:35
    „Kedves bespin és madártej!

    Önöknek igazuk is lenne, ha a hanuka pl egy buddhista vagy egy muzulmán ünnep lenne. Jegyzetemben arra próbáltam rávilágítani, hogy mindkettő ugyanabból a korból és helyről származik.
    Nem beszélve arról, hogy Jézus maga is ünnepelte a hanukát. A János evangéliumában olvasható, hogy Jézus arról beszél: ő a világ világossága. Ezt mindenki tudja, de azt nem, hogy ezt a templomban mondta el, éppen hanuka ünnepén, amikor az egész szentély ki volt világítva. A korabeli források szerint ez csodálatos volt, és ilyenkor az arannyal borított templomot messziről lehetett látni.
    A másik: mindannyian zsidó-keresztény kultúrkörben élünk. Szerintem ez a két ünnep nagyon is összetartozik.

    Tisztelettel:
    Kunstár Csaba”
  • 4. madártej 2008. december 25. 09:59
    „Ki a francot érdekel ez a hanukka vagy mi, az itt élő zsidó híveken kívül valójában? Mert engem nem érdekel, az a mese, hogy hány napig égett az olaj vagy elfogyott-e valaha? Teszek rá. Nem kicsit, nagyon. Miközben a az ateista népség a karácsonyt fenyőünneppé, a Jézuskát Télapóvá fokozta le évtizedeken kersztül, nem kis részben.”
  • 3. bespin 2008. december 25. 09:51
    „Köszönöm a példabeszédet, e szavak szerint fogok élni megígérem.
    Szép szavak, de a fától kéne látni az erdőt is.
    A világ több nagy vallásának is van számtalan szép ünnepe és valahogy arról semelyik magyar médiában nem történik említés.
    Mindegy, ne nyissunk teológiai vitát, nem tudományom a hittörténet, csak megjegyeztem, hogy többünk számára semmit sem jelent a hanuka. A hanukázóknak meg a karácsony.Ne vonjunk párhuzamokat, mert csak vitát szül.
    Boldog KARÁCSONYT és nem mást!”
  • 2. keresztény 2008. december 25. 07:16
    „Kedves bespin! A kereszténység egyik ismérve a szeretet és a gyűlöletmentesség (és természetesen a megbocsájtás, amit a keresztényeknek gyakorolniuk kellene). Jézus jó zsidó emberként élt itt a földön, és arra tanította az embereket, hogy "arányoktól" függetlenül szeressék felebarátaikat, mint önmagukat. Nagyon sajnálom ha Ön nem szereti önmagát, és nem utolsó sorban fájlalom hogy nem látja meg a Bibliában az Ábrahámnak szóló isteni ígéretet ami így szól "A ki áld téged, áldott lészen, és ki átkoz téged, átkozott lészen." 4Mózes 24,9. Önnel ellentétben én keresztényként - szelíd olajfába oltott hajtásként - áldott ember szeretnék lenni, ezért én is boldog hanukát és kellemes karácsonyt kívánok.”
  • 1. bespin 2008. december 24. 21:46
    „Boldog hanukát a zsinagógában kívánj, ne a Délmagyarban.
    Nagyon nincs arányban a hazai keresztények és a zsidók aránya, ahhoz képest, hogy egyenlőség jellel lásd el a két ünnepet!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Életre kelt forgatókönyv

„Tanulságként csak annyit, hogy soha ne hagyjuk el a baleset helyszínét, bármilyen… Tovább olvasom