Délmagyar logó

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -8°C | 4°C Még több cikk.

Ez gáz

"Én azt hiszem, hogy a demokrácia nem a politikusoktól, hanem az ilyen geológusféléktől tud jól működni."
Elég sokan vannak Magyarországon, akik szerint a szénhidrogén-bányászat nagy kérdéseit is a hit szilárd fundamentumán állva kell megválaszolni.

Ők egyszerűen nem hiszik el, hogy a Makó-árokban zajló gázkutatás törvényesen folyik. Az a meggyőződésük, hogy ez a gázvagyon máris külföldi kincsvadászok martalékává vált, és hogy ez ellen sürgősen tenni kell valamit. Leginkább sötéten nézni, bólogatva olvasni az erről szóló lánclevelet, aztán továbbküldeni, hogy mások is bólogathassanak. Mert a kifosztottság, kiszolgáltatottság kollektív és kényelmes hite összetartja a helyüket kereső és nem találó embereket.

Azt, aki a makói gázvagyonról szóló lánclevelet írta, nem érdeklik a részletek, csak az, hol lapul ebben a történetben a hazaáruló. Mert annak mindig lennie kell. A kérdés szerinte egyszerű: hagyjuk-e elvenni azt, ami a miénk? Ha elmélyedne a témában, legalább még egy kérdést föltenne magában: ha már nekünk most nincs arra pénzünk, hogy befektessünk ebbe a kitermelésbe, milyen föltételekkel egyezzünk bele abba, hogy mások hozzáfogjanak? Erre a kérdésre megszületett a válasz, ott, ahol meg kell születnie. A Mol beszállt a kutatómunkába – a lánclevél mégis külföldi kincsvadászokról szól, a Molt meg sem említi. Miért? Vagy azért, mert a levélíró erről nem tudott, vagy tudott, de emígy könnyebb elhinni és elhitetni, hogy a „külföld" összeesküdött ellenünk.

Sajnos ennek a hitnek mindig volt és most is van alapja, erősítik például az olyan politikusok, akikről döntő pillanatokban kiderül, nem őszinték, csak annak akarnak látszani. De ez nem csak rajtuk múlik. Azért is tanulságos a makói gázkincsről szóló lánclevél, mert megjárta a szerkesztőséget is, anélkül, hogy azt gondoltuk volna, erről írni kell. Azt gondoltuk, ez egyszerűen butaság, bosszankodtunk rajta egy sort, aztán kidobtuk a kukába. Ez is kényelmesebb eljárás, mint az, amit Bartos Péter geológus választott. Nem tett ő sokat, csupán kételkedett, aztán – mintegy kedvtelésből – rászánta az időt arra, hogy utánanézzen egy érdekes problémának, és a maga eszközeivel gátat emelt a butaság elé. Hátha épp ennyin múlik, hogy elmarad, vagy valamivel később köszönt be a költő által régen megjósolt „rettenthetetlen hülyék kora".

Persze ez is hit kérdése. Én azt hiszem, hogy a demokrácia nem a politikusoktól, hanem az ilyen geológusféléktől tud jól működni. Nagy baj, hogy úgy látszik, mintha fogynának. Olyan kevesen vannak, mint a fecskék. Pedig nemcsak rajtunk, rajtuk is múlik, hogy legalább a gyerekeink balhitektől mentesen szerethessék a hazájukat.

Olvasóink írták

  • 3. marslakó 2009. május 13. 14:04
    „Kösz.
    Ja, és több geológust a közéletbe meg mindenhova. Kár, hogy csak ritkán mutatkoznak, és nem alkotnak számottevő társadalmi erőt.
    Vagy csak én vagyok tájékozatlan?”
  • 2. bakosandras 2009. május 13. 12:20
    „Petri György:

    Sziszifosz visszalép

    Rettenthetetlen hülyék kora jő.
    Pojácák vagy gazemberek? Is-is.
    Egyszerre félem és röhögöm általlátni:
    a szikla óhatatlan visszafelé görög.”
  • 1. marslakó 2009. május 13. 10:21
    „Nagyon jó írás, mint a szerzőtől általában megszokott.
    Kérdés: honnan a ,,rettenthetetlen hülyék kora" idézet?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hagymasiratás

"Mert a vásárló hozzászokott, hogy mindenből csak annyit vesz, amennyire épp aznap szüksége van." Tovább olvasom