Délmagyar logó

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -4°C | 4°C Még több cikk.

Farkastörvények

"Nem tiltja az új felsőoktatási törvény, hogy települési önkormányzat főiskolát, egyetemet működtessen. De Magyarországon ismeretlen ez a forma."
Nem tiltja az új felsőoktatási törvény, hogy települési önkormányzat főiskolát, egyetemet működtessen. De Magyarországon ismeretlen ez a forma.

A két legfrissebb hazai főiskolai embrió Kiskunfélegyházáé: egy alapítvány, illetve egy kft. próbálkozik a helyi főiskolai álmok megvalósításával. Az ottani MSZP–SZDSZ vezetés szerint növelné a városka presztízsét, ha informatikai és kommunikációs képzés beindulásával hasznosíthatnák a két egykori honvédségi ingatlant. Ehhez a történethez Hódmezővásárhelyé annyiban hasonlít, hogy megyei jogú városunk fideszes polgármestere is fontosnak tartja: felsőfokú intézménynek adnak otthont.

S most, hogy a hazai agrárium tudatos kormányzati leépítése már e képzőhelyet is elérte, ötletel a hely presztízsének megőrzéséért. Eddig a város önkormányzata anyagi támogatást nyújtott. Ám ez nem ellensúlyozhatta a központi döntés helyi következményét: a hallgatói normatíva drasztikusan csökken, a felvehető agrár szakos hallgatók száma 30 százalékkal lesz kevesebb. E válságos helyzet megoldására az önkormányzat ötlete, hogy átvállalja az agrárfőiskola működtetését. Még akkor is, ha e lépés példa nélküli.

Szembe megy a trenddel, talán az ésszerűséggel is Félegyháza és Vásárhely. Mert a kormány feltett szándéka, hogy csökkenti a hazai felsőiskolák számát. Az ország, és a felsőoktatás presztízsét ugyanis az szolgálná, ha nem 72, hanem ennél jóval kevesebb, de a nemzetközi mércéknek is megfelelő intézményben lehetne csak diplomához jutni. A szelektálás ódiumát azonban nem vállalja se a hatalom, se a szakma. Így hát a piac farkastörvényeire bízatik a döntés. A jelentkezés és a felvételi ponthatárok rendszerét ugyanis úgy alakították át, hogy versenyre kényszerítik a felsőiskolákat. Jövőre elérkezik az igazság pillanata. Februárban a jelentkezések, nyáron a ponthatárok alapján eldől, mely képzőhely képes feltölteni gólyahelyeit, illetve ki marad hallgatók, így feladat és finanszírozás nélkül. Arra is fény derül, hogy mely város felsőiskolája sorvad el, vagy éppen izmosodik.

Az erősödésnek azonban az egyesülés is bevett formája. E lehetőséget kínálja a vásárhelyi képzőhelynek a Szegedi Tudományegyetem. Mondván: az ottani mezőgazdasági és a szegedi mérnök kar fúziójából jöhetne létre a hatékony működéshez szükséges kritikus hallgatói és oktatói tömeg.

Tény: a régiónak szüksége van az agrár-élelmiszeripari képzésre. De hogy önkormányzati finanszírozással és önállóan, vagy állami támogatással és fúzióval, arról a leginkább érintettek, a vásárhelyi felsőiskola oktatói döntenek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mai matek

"„Hány kacsának van 12 lába?" – olvassa a másodikos diák Az én matematikám II. című… Tovább olvasom