Délmagyar logó

2017. 10. 24. kedd - Salamon 9°C | 13°C Még több cikk.

Ferde szemmel

"Létezik egy tipikus magyar kutyulék, egy spéci helyi betegség."
Morita Tsuneo, aki ferde szemmel nézi Magyarországot (nem azért, mert japán, hanem mert épp eleget élt Magyarországon), rettenetesen ki tudja osztani az egészségügyünket. Egészséges gondolkodású ember.

Amikor a tolnai fogorvos, a szegedi özvegyember és az OEP hármasának abszurd történetében, mai cikkünkben addig jutottam, hogy az egészségpénztár apparátusának két évbe került, amíg gyanút fogott, és kimondta: hoppá, ellenőrizni kéne az adatokat – akkor jutott eszembe Morita Tsueno úr. Aki idén kiadott könyvében, Változás és örökség címen gyűjtötte össze azokat a cikkeit, amelyekben a magyar rendszerváltással bekövetkezett változásokat elemzi. A 11 éve halott asszony tajkártyájának „föltámadása" egy 80-as születésű nő kártyájaként – illik Morita Tsueno rólunk festett képébe. Szerinte létezik egy tipikus magyar „mismatching" kutyulék. Ez egy spéci helyi betegség: van egy jó gondolat, helyes irány, ezt és ezt kell csinálni, hogy jobb legyen – a megvalósítás azonban a legritkább esetben sikerül. Mert nincs hozzá szervezettség, nincs vezénylő csapat, amely figyelne a részletekre, javítaná a megvalósítás során becsúszó hibákat, kézben tartaná a változtatás egész menetét. Ezért hiába jó az irány, az igazgatási, adminisztrációs, szervezési bajok, színvonaltalanságok mindent elrontanak, zűrzavar támad és nyomában társadalmi méretű ellenállás. Lásd az összes eddigi változtatási kísérletet az egészségügyben (amelyek között persze szépen volt olyan is, amelyiknek már az iránya se volt jó) és az életünk sok más terepén.

Nem sikerült kiderítenünk, pontosan mi volt a halott asszony tajkártyájának feltámadása mögött, de ezerszámra tud bármelyikünk bizarr történeteket a társadalombiztosítási – és mindenféle más – adminisztráció működéséről. Ferde szemmel nézve: tipikus magyar módon léteznek, rettenetesen bonyolultak, átláthatatlanok, pontatlanok, szervezetlenek, költségesek. Dolgozóik nem érdekeltek a helyzet javításában. Teljesen hiányzik belőlük a tájékoztatás képessége, a közösség szolgálatához szükséges kötelességtudat.

Tisztelet a kivételnek. Bizonyára vannak, de olyan kevesen, hogy nem osztanak-szoroznak, sosem velük találkozunk.

Leginkább az izgat: 20 éve élünk nyitottan, más demokráciák társaságában, teljesen szabadon tanulhatnánk meg tőlük, hogyan kell ezt vagy azt csinálni; mi a fenével töltöttük az időnket?

Olvasóink írták

  • 6. flexsnake 2009. május 21. 14:54
    „5. az a baj hogy sokaknak nincs fogalma hogy mit jelent az hogy taj szám, adószám.... Ezek azonosító jelek.
    Egy név csak részben szolgál azonosításra hiszen többezer kovácspisti van, de kevésnek hívják az anyját nagy idának. Viszont egy tajszám vagy adószám a rendszerben mindig egyedinek kell hogy legyen, főleg az adószám mivel az tartalmazza a névtől kezdve az összes adatot egy bonyolult visszafejtéssel. Egyetlen szám elírása egy más személyazonosság. Már elítéltük az orvost meg az egész rendszert közben nem kizárt hogy egy hármast elírtak nyolcasra.”
  • 5. kakukktojas 2009. május 21. 07:01
    „Flexsnake ! nem, nagyon szoktam veled egyetérteni, de azt hiszem most rátapintottál a lényegre. Egyrészt egy esetből nem kellene messzemenő általánosításokat levonni. Egyszerű adminisztratív hiba is lehet a háttérben, ami mindenütt előfordulhat. A másik, hogy nem csak általánosításról van itt szó, hanem ítélkezésről. A magyar társadalombíztosítási rendszer így vagy úgy, jól vagy rosszul, hibákkal, de működik. Vélekedésem szerint minden bírálat ellenére fejlődésben van. ( ez a megállapítás természetesen nem a fininszírozási képességekre vonatkozik ) Az egy más kérdés viszont hogy egy elkövetett hiba, amit a média fel tud fújni igazi csemege, lehet ragozni esetleg néhány napon keresztül is. Elfedve ezáltal azt az igazi gondolati hiányosságot, ami jellemzi a mai magyar újságírást. Ez is megérne egy cikket, igazi önkritikával. A délmagyar miért lett bulvárlap, és a halálhírak közzétevője ?”
  • 4. smalltown 2009. május 21. 02:46
    „a "talalekony magyar" valoban fogalom! Es nem pozitivan hasznalatos a nagyvilagban. Megsertodni persze azt tudunk!:)”
  • 3. flexsnake 2009. május 20. 23:26
    „,,Leginkább az izgat: 20 éve élünk nyitottan, más demokráciák társaságában, teljesen szabadon tanulhatnánk meg tőlük, hogyan kell ezt vagy azt csinálni; mi a fenével töltöttük az időnket?"
    Újságírással. ÉS közben fogalmam nincs hogy ebben mi lett volna a mondanivaló. Kerestem ,esküszöm de a ,,külföldi írta hogy szar és akkor nálunk minden szar"-on kívül más tartalmat nem fedeztem fel.
    Aztán ki ne derüljön hogy egy elírásból ered, utólag rossz lesz magyarázkodni, mert itt minden szar.”
  • 2. maradando 2009. május 20. 16:56
    „Ezek szerint a találékonyság ,és a kényszerre épűlő élni akarás igazi Hungarikum.A demokráciát többszáz éve nem ismerő magyart pedig lehett továbra is ferde szemmel nézni!”
  • 1. Celtis 2009. május 20. 16:37
    „Jó diagnózis, jó cikk. Ebből a gödörből kellene valahogy kikászálódnunk.

    És érdekesnek ígérkezik a japán úr könyve is, valamikor belekukkantok majd.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csak egy telefon

"Szerintem rövidesen megérjük, hogy már az óvodásnál is lesz mobiltelefon. Az elsősnél már egyre… Tovább olvasom