Délmagyar logó

2017. 10. 19. csütörtök - Nándor 10°C | 24°C Még több cikk.

Gazdálkodás a Tiszával

"A csongrádi vízlépcső terve szép, és lehet is lelkesedni érte. A rendszerváltás óta sok jó szándékú ember hitt és hisz abban, hogy ha elkészül a duzzasztó, és biztonságosan hajózhatóvá válik a Tisza, az uszályokon megint messzire és olcsón jut el a vidék búzája."
A csongrádi vízlépcső terve szép, és lehet is lelkesedni érte. A rendszerváltás óta sok jó szándékú ember hitt és hisz abban, hogy ha elkészül a duzzasztó, és biztonságosan hajózhatóvá válik a Tisza, az uszályokon megint messzire és olcsón jut el a vidék búzája. Megépülhet a Duna–Tisza-csatorna, amellyel a klímaváltozás miatt lassan kiszáradó Homokhátságon nagy területek válnak öntözhetővé. Ez pedig jó megélhetést jelentene sok embernek.

A Természetvédelmi Világalap Tisza-programjának vezetője nem lelkesedik a tervért. A vízügyes szakember viszont azt mondja, el kell készíttetni a hatástanulmányt – a törvény szerint enélkül egyébként sem lehetne hozzáfogni egy ilyen beruházáshoz –, aztán minden kiderül. Addig kár lenne vészmadárkodni.

Én nem vagyok biológus, sem vízépítő mérnök, politikus sem, így nem leszek azok között, akiknek a véleményén, szaktudásán, meggyőzőkészségén múlik majd a terv sorsa. Engem, Tisza mellett élő embert elsősorban az érdekel, hogy az a szervezet, amely a zsilipet majd kezeli, mit lát a folyóban: istenadta, szabályozandó víztömeget, vagy élő szervezetet; hogyan gazdálkodik majd.

Nem kell messze menni Csongrádtól a riasztó példáért: ott van a közelben a Kurca. A legutóbbi halpusztulás után volt, aki a horgászok sirámaira úgy válaszolt: tudomásul kell venni, ez egy öntözőcsatorna, az egyesület saját felelősségére telepítette be hallal. De vajon ha a halak nem döglenek meg, hogyan derült volna ki, hogy nem víz, hanem undorító lötty az, ami keresztülfolyik a megye harmadik legnépesebb városán? Szintén tanulságos történet az, ami az algyői főcsatornánál játszódik le évről évre. Ez a víz szép környezetben van, gátján ott a tájvédelmi körzet határát jelző kócsagos tábla. T

avasszal, amikor van benne víz, tényleg szép hely. Aztán eljön az ősz, és a vízügy kihúzza a fürdőkád dugóját, mert muszáj. Csak egy vékonyka érben csorog valamennyi sárga lé. Akkor a közeli faluban hirtelen nagyon olcsón lehet halat venni: zsákszámra szállítják éjszakánként az orvhalászok, akikre vadászik a rendőr. Pedig ezek az emberek végső soron csak mentik, ami menthető. Hiszen a kis vízben elfogy az oldott oxigén, és hamarosan megdöglenek a halak, amelyeket aztán hatóságilag ki lehet lapátolni kukába, illetve bele lehet engedni a Tiszába.

Szép példának viszont ott a kiskörei és a tiszalöki lépcső közötti Tisza-tó, amely a szabályozás előtti folyót idézi.
Az összehasonlítás sántít – mondhatja erre bárki –, hiszen a Tisza nem csatorna. Tényleg nem. Én csak azt szeretném, ha senki se nézné annak, soha.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megállt az élet?

"Gyarló az ember. Pestre mentem, Pestről jöttem. Az állomási hangos már azt kuruttyolta, hogy buszos… Tovább olvasom