Délmagyar logó

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 10°C | 21°C Még több cikk.

Gyilkos kisfiú

"A főügyészt hallgatva egy brutális, hidegvérű, különösen kegyetlen rablógyilkost képzel el az ember. A főügyésznek igaza van, brutális, hidegvérű rablógyilkosság történt.
De az egész nem ilyen egyszerű. A gyereket hallgatva és közben arcát, pláne termetét látva – nagyon nem egyszerű."
Itt ül velem szemben egy alig 15 éves gyerek, és élete első interjújában a szavakat keresgélve olyan borzalmakról beszél, amik vetekednek Stephen King bármelyik regényéből készült, és az emberek százmillióit világszerte sokkoló filmmel.

Csakhogy a fiú nem filmről mesél, hanem a valóságról. Már jóval korábban kiderült, hogy neve július 20-án felkerült a magyarországi gyilkosok tablójára, ott is a legfiatalabbak között kell keresni.

Alig huszonkét órával később már Lőrinczi György Csongrád megyei főügyész beszél egy stephenkinges brutális bűncselekményről: egy fiatal, alig 18 éves lány leütéséről, megkötözéséről, megerőszakolásáról, kirablásáról, felgyújtásáról és megöléséről.

A két történet csak néhány ponton tért el, a legfontosabb részekben, például a gyilkosság leírásában megegyezett. Persze, hiszen mind a ketten a július 20-án Makótól néhány kilométerre, a királyhegyesi úton történt szörnyű bűncselekményről beszéltek.

A főügyészt hallgatva egy brutális, hidegvérű, különösen kegyetlen rablógyilkost képzel el az ember. A főügyésznek igaza van, brutális, hidegvérű rablógyilkosság történt.
De az egész nem ilyen egyszerű. A gyereket hallgatva és közben arcát, pláne termetét látva – nagyon nem egyszerű.
Ugyanis ez egy kisfiú.
Egy gyilkos kisfiú!

Nehéz elhinni, hogy egy 15 éves, 140 centi magas, 40 kilós gyerek a vád szerinti kegyetlen gyilkos. Pedig bűnössége vitán felüli. A tettes beismerte szörnyű bűnét, amit bizonyítékok is alátámasztanak.
Néhány hónap múlva elítélik. Ez nem lehet kérdés, a gyerek maga is azt mondta, megérdemli.

Nehéz lesz a bírónak, mert látni fogja, amit a televízióknak köszönhetően sok százezer ember is: ez a gyerek nem akarja elhinni, hogy ami történt, az nem film. Már tudja, hogy meghalt a 18 éves Pénzes Henrietta, de nem érti, hogy miért végződött így. Ha tehetné, mindent visszacsinálna – de ez nem videóra felvett film.
Bár ő napi 10-12 órát tévézett.

Az ítélet majd erről is szól, meg arról, hogy ez az egész kinek a felelőssége, a vádlotté-e vagy mások is osztoznak benne. Ezen múlik, hogy 15 évet, vagy kevesebbet kell börtönben töltenie.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Síndíj

"A mellkast masszírozva aztán el lehet gondolkodni azon, vajon kiknek és mennyi mulasztása,… Tovább olvasom