Délmagyar logó

2017. 11. 23. csütörtök - Kelemen, Klementina 3°C | 13°C Még több cikk.

Gyomok és bolygók

"Mi következik mindebből? Talán nem szabadna gyommentesítést végezni? De bizony szabad, mi több, kell. Sőt eredményes is – a gyommentesítés tökéletes. Konkolynak már híre sincs a gabonatáblákban, a már említett lengyomok pedig, a vonatkozó irodalom szerint, szinte kipusztultak. "
Léteznek gyomok, amelyek egykor nem léteztek – jelenlegi formájukban legalábbis nem. Az ember hozta őket létre – az ellenük való küzdelem eredményeként. Voltaképpen kultúrnövényekké váltak: fönnmaradásukhoz ember kell. A konkoly egykori, vad alakja egészen apró magvú volt, s ez a mag a gabonafélék magjaitól jelentősen különbözött.

Évszázadokon keresztül azonban addig-addig küzdöttek a termelők a konkoly ellen, addig-addig válogatták ki a konkolyt a búza közül, szemenként – hogy csak azok az egyedek maradtak meg, melyek magvai nagyobbak voltak, mint eredetileg. Egy jelentéktelen gyomnövényből tehát kitartó munkával sikerült létrehozni egy jelentős gyomnövényt. A len gyomjai is fölhozhatók példaként. Olvasom: a múlt század elején volt időszak, amikor a legfejlettebb módszerekkel gyommentesített területeken olyannyira elszaporodtak a lengyomok, hogy már nem érte meg lent termeszteni, és abbahagyását fontolgatták. A sok generáción át történő válogatás során a gyommagvak annyira hasonlóakká váltak a len magvaihoz, hogy teljes képtelenséggé lett különválogatni őket. Betakarításakor tehát a gyommagvakat is betakarították – a következő vetéskor pedig a lennel együtt szépen el is vetették. A példákat a gyomok háziasítására lehetne sorolni tovább.

Mi következik mindebből? Talán nem szabadna gyommentesítést végezni? De bizony szabad, mi több, kell. Sőt eredményes is – a gyommentesítés tökéletes. Konkolynak már híre sincs a gabonatáblákban, a már említett lengyomok pedig, a vonatkozó irodalom szerint, szinte kipusztultak. Technikailag megoldott a kérdés, a gyomtalanítás csakis pénztárca függvénye. Ahol van pénz a gyomtalanításra, nincs gyom – ahol nincs pénz, van gyom. Ilyen egyszerű.

A történet azonban még nem ért véget. Nyugat-Európában – ahol jellemzően akad fizetőeszköz gyomirtásra – már nem léteznek gyomnövények, hogy teljesen megszűntek a nálunk még jellemző virágos gabonaföldek, tarka útszélek-mezsgyék. Nincsenek gyomok, nem tudnak mit fogyasztani a rovarok, madarak, rágcsálók s társaik. Ha egy gyomnövény eltűnik – eltűnik sok más „rá épült" egyéb élőlény is. Már olyannyira nincs gyomnövény nyugaton, hogy mesterségesen kell szaporítani: üzletekben gyommagkeverékek is kaphatók, egykor lépten-nyomon termett, jellemző gyomok magvaival! Egyes helyeken nálunk – ahol már léteznek nemzeti parkokban területek, ahol régi haszonnövényeket mutatnak be, akár a régi haszonállatok közül a rackát, a szürkemarhát – gyommagvakkal együtt vetik a gabonát. Mert a gyomok önmaguktól, a természeti környezetből nem tudnának pótlódni.

Változnak az idők, egykor a gyommentesítés volt a cél, ma a gyomszaporítás, s ezzel a természeti környezet megőrzése. Mindez csak azért jutott eszembe, mert azt is olvastam: egyes szakértők elkerülhetetlennek tartják, hogy az emberiségnek záros határidőn belül át kelljen költözni valamelyik, más bolygóra, az itteni, elképesztő méretekben növekvő környezetszennyezés és kapcsolt részei következményeként. Gyorsan el kell tehát kezdeni az adott bolygókat alkalmassá tenni az emberi jelenlétre, hogy indulhasson a bolygógyarmatosítás.

Csak el ne felejtsenek a gyarmatosítók gyommagvakat vinni magukkal! Némely gyomok tudniillik akkor is megmaradnak, ha az eredeti haszonnövényt kiölte – mondjuk – az UV-sugárzás. Még termést is adnak, melyeket fogyasztani lehet. Alkalmasint tehát: életmentőek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Halálvágta

"Időközben az autó gazdája is odasietett, ám nem üvöltözéssel töltötte idejét, még csak a motoros… Tovább olvasom