Délmagyar logó

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 18°C Még több cikk.

Hal és háló?

"Ez a kísérlet se zárult teljes sikerrel. Pedig Szegeden már a sokadik cigányprogramnak számít a szeptember 30-án záruló, de azóta is forró akció. Most a Tisza-parton korábban sose látott nagyságú összeget: 29 millió forint közpénzt költöttek közel húsz roma család sorsának rendezésére."
Ez a kísérlet se zárult teljes sikerrel. Pedig Szegeden már a sokadik cigányprogramnak számít a szeptember 30-án záruló, de azóta is forró akció. Most a Tisza-parton korábban sose látott nagyságú összeget: 29 millió forint közpénzt költöttek közel húsz roma család sorsának rendezésére.

Az ötletgazda, Teleki László szociálisügyi államtitkár. Ő ajánlotta azt a budapesti székhelyű, úgynevezett konfliktuskezeléssel foglalkozó alapítványt, amelynek vezényletével elköltöztették a szegedi repülőtér melletti romos házból az ott élő cigányokat. Ezt az állam és a város részéről sikertörténetnek nevezik. Mert a kilakoltatás helyett tulajdont adtak az önkormányzati tulajdonú romhalmazban jogcím nélkül élő családoknak.

Kitelepítésnek, a szegedi etnikai és szociális probléma exportjának tartja a történteket az akcióban akaratán kívül érintetté vált egyik kisváros, Jánoshalma országgyűlési képviselője. Karsai Péter azért dohog, mert szerinte a kormánypárti vezetésű, jómódú nagyváros ráerőltette akaratát az amúgy is hátrányos helyzetű kistérségre, ahova a tizennyolcból hat család érkezett. A romaügy megoldásához az ellenzéki képviselő szerint ennél több kell: olyan településen kellene őket ingatlanhoz juttatni a helyi vezetőkkel és vállalkozókkal együttműködve, ahol nemcsak a lakhatásukat, hanem a megélhetésüket is biztosítják.

Ahány család, annyiféle probléma, ezért ennyi pénzből sokkal árnyaltabb és a felek számára elfogadhatóbb megoldás születhetett volna. Ez a nagyvárosi repülőtér mellett kezdődő és részben a jánoshalmi városszélen folytatódó akcióból furcsamód kihagyott szegedi cigány kisebbségi képviselő álláspontja. Szirtesi Zoltánné 2003 nyarán zárta a listát, akkor huszonegy család lakott Szeged peremén. Most a panaszokat gyűjti, a Jánoshalmára került hat családét is. A kusza történetekből annyi kiderült: hiába vett a többség ott lakást, ahol ennyi pénzért tudott és akart, ha az új lakóhelyen hiányzik a megélhetéshez szükséges munka.

A rendszerváltozás óta több kilónyi papírt írtak tele arról, hogyan illeszthető a többséghez az annyira másképpen élő etnikai kisebbség. De egyik párt sem tűzi zászlajára a romaügyet, mert azzal a választókat riasztaná el. Hiszen a többség is rosszul él, ezért azonnal élesen reagál, ha arról hall: milliókat költenek a romákra. Így aztán legfeljebb annyira futja, hogy a választások közeledtével megkörnyékezik a romákat. Azok meg észre sem veszik, hogy halat kaptak, de hálót nem.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ellenzékek

"A kormány pártjait a kormányzási ciklusban elvégzett munkája alapján ítéli meg a választó. Az… Tovább olvasom