Délmagyar logó

2017. 11. 21. kedd - Olivér 1°C | 8°C Még több cikk.

Hátsó fertály

JEGYZET - "Ahol nincs működő üzem, ahová nem építettek se bevásárlóközpontot, se kertvárost, ott minden pusztul."
Nem győzzük eleget idézni Novák Istvánt, Szeged nemrég elhunyt főépítészét, aki azt fejtegette a 90-es évek elején: a belvárossal, a város szalonjának felújításával kell kezdeni a hatalmas rekonstrukciós munkákat. Azért, mert a városközpont az egész környezetére kisugárzással van. Ha az lepusztult, elhanyagolt, nemcsak a látogatót, de a városlakót is lehangolja, arról nem is beszélve, hogy egy élő, lüktető, sétáló és teraszokon üldögélő szegediekkel és turistákkal teli városközpont a város életerejét is tükrözi.

Neki lett igaza: a mai szegedi belváros bármelyik nyugat-európai társával felveszi a versenyt. Nemcsak a középületek újultak meg, a magántőke is szívesen fektet pénzt belvárosi lakásokba, üzletekbe, és az elmúlt években több szálloda nyílt a cityben, mint korábban húsz-harminc év alatt. A belváros kisugárzása lassan átterjed a két körút közötti területekre, és még annál is kijjebb. A válság ellenére is újítgatják a régi házakat, visszaköltöznek Szegedre azok a családok, amelyek tíz éve a falut választották: mert szép a környezet, jó a közlekedés, és mindaz, amit infrastruktúrának neveznek.

A város hátsó fertályának azonban betett a válság. Ahol nincs működő üzem, ahová nem építettek se bevásárlóközpontot, se kertvárost, ahol a régi téglagyár félig lebontott falai árválkodnak, vagy az állam a gazda, mint a volt ATI-tanpályánál is, ott minden pusztul. Letérve a főutakról, szétnézve a környező erdőkben „bódévárosok" tűnnek fel, társadalmon kívülre rekedt családokkal. A helyzet pikantériája, hogy sokszor ők őrzik az elhagyott állami vagyont, miközben végignézik, ahogy mások autókon visznek el minden mozdítható, értéknek vélt drótot, téglát.

Azt szokták mondani, Szegeden nincsenek távolságok, köszönhető a XIX. század mérnökeinek, akik megtervezték a sugárutas, körutas városszerkezetet. A távolság másban mérhető. A dómtól – amelynek panorámájában immáron jakuzziban ülve is lehet gyönyörködni – mindössze két-három kilométerre már a senki földje kezdődik.

Olvasóink írták

  • 3. czindi 2013. március 01. 12:20
    „Hozzátenném: meg ahol megszüntetik az iskolát. Vége a településnek! A máshová kényszerített fiatalok már nem jönnek vissza, elöregszik, kihal a falu, helyükre "máselképzekésű" népcsoport telepszik be, és a maradékot széthordja. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! ( vannak még?)”
  • 2. _csutak_ 2013. február 27. 15:36
    „Azt hiszem nálam jobban kevesen ismerik Európa "hátsó fertályát".
    Még nincs szégyenkezni valónk, bár tudok ellenpéldát!
    Essenben a bezárt bánya szén mosójából baletterem, koncert terem lett, Pécsett meg felrobbantották, mert egy kettő szintes orvosi valami lesz majd egyszer a helyén.
    Bárki bármit mond, mi még mindég jól élünk!”
  • 1. csonakos 2013. február 27. 10:15
    „Jó jegyzet! A világvárosokhoz hozzátartoznak a lepukkant bódé városok is! Csak a szebb felét mutatják a városnak a turistáknak a bódékat nem! Már nagyon ideje lenne kezdeni valamit az elhagyatott széthordott területekkel! Ha mást nem kötelezni a tulajdonosi kört a rendben tartásra! Valahogy nem lép a "hatalom" megfelelően ez ügyekben! Ilyen a Centrumgödör is!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sport és pénz

"Nemcsak a háborúhoz, a sporthoz is három dolog kell: pénz, pénz és pénz." Tovább olvasom