Délmagyar logó

2017. 05. 27. szombat - Hella 14°C | 24°C Még több cikk.

Helyi specialitás

"A falusi turizmus is csak hosszú távon és összefogás eredményeként hozhat sikereket"
Magyarországon a múlt század 30-as éveiben indult a falusi turizmus: a fővárosi polgárok köreiben akkoriban vált divattá módosabb gazdálkodó családoknál nyaralni. Romantikusnak, már-már egzotikusnak tűnhetett a budapestiek számára az ismeretlen vidéki életforma. Kemencében sült kenyeret, bográcsos ételeket ettek, előkerült a házi kolbász, sonka, olykor még a bor is saját termés volt. A háború után ennek a mozgalomnak is lőttek, igazából csak a rendszerváltás táján éledt újjá.

A kilencvenes években a falusi turizmust sokan csodaszernek gondolták. Olyan véleményeket is lehetett hallani, hogy a mezőgazdaság népességmegtartó erejének csökkenésével tízezrek megélhetésének új forrása lehetne. Bár ma már mintegy ezerötszáz faluban összesen majd negyvenezer vendég fogadására felkészült, több mint hétezer magánszállásadó várja a városiakat, azt is lehet tudni, hogy a húsz százalékot sem éri el ezeknek a szobáknak a kihasználtsága. Nyilvánvaló, hogy az ágazat a többség számára csak a mezőgazdaságból származó jövedelmeinek kiegészítését biztosíthatja, és nem választható el a hagyományos alaptevékenységektől.

Nem úgy, mint például Olaszországban, ahol már egyre több olyan vidéki gazdaságot látni, amelyet teljesen átalakítottak a turisták fogadására. Ha beütjük valamelyik keresőbe az agriturismo szót, Toszkánától Szicíliáig ezrével találhatunk olyan birtokokat – a legszerényebbektől a minden elképzelhető luxussal felszereltekig –, amelyek a nagyvárosi mókuskerékből menekülők számára nyújtanak idillikus menedéket.

Erre nálunk még kevés példa akad, a falusi turizmusnak is ugyanaz a gondja, mint sok más ágazatnak: nincs elég saját tőke a fejlesztésekhez. A többség beruházás nélkül szeretne jövedelemhez jutni, úgy, hogy a meglévő épületvagyont és a helyi természeti értékeket hasznosítaná. A mi régiónkban pedig erre elég kevés az esély. Ahogy a polgármesterek is mondják: nem elég a szállás, program, látnivaló is kellene. Vagy valami attraktív helyi specialitás. És minőség.

Nem győzik hangsúlyozni a szakemberek: a falusi turizmus is csak hosszú távon és összefogás eredményeként hozhat sikereket a települések számára. Például Mórahalom az elmúlt években valóságos fürdővároskává fejlődött, nyaranta nem is fő a fejük a környékbeli szállásadóknak. Egyre több vállalkozó kínál megyénkben is különböző lovas szolgáltatásokat. Ez szinte egész évben megfelelő vonzerőt jelenthetne – az egynapos sütő-főző fesztiválokra ugyanis nem lehet építeni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jössz moziba?

"Így ablakot nyitott egy nagyon is zárt világban. És tanított – arra, hogy lássunk, ne csak… Tovább olvasom