Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Helyzet van

"Csak akkor lát pénzt a gazda, ha sikerül értékesíteni a bort."
Szép import szőlő kelleti magát a petőfitelepi kisboltban 325 forintért, egyenletes szemnagyságú, dús fürtök, a kocsány azonban már olyan száraz, hogy nem szakad, hanem pattan. Négy házzal arrébb lugason termett szőlőt kínál lapunk egykori pénzes postása – 250-ért. Vörös és fehér csemegét, nem túl egyenletes fürt- és szemnagysággal, de fertályórája szedett, és jobb ízű, zamatosabb a boltinál. Édes persze az import is, több hete utazik már, ennek ellenére olyan masszív, hogy a gyerek hátizsákjában nagyobb károsodás nélkül túlélne egy kímélő mosást, esetleg óvatos centrifugálást. Így piacképes az Európai Unióban, és szinte egész nyáron lehet kapni.

A bor persze nem ebből a szőlőből lesz, de a csongrádi – ásotthalmi meg sóshalmi – borszőlő azért az Uniónak „issza a levét", egészen pontosan a hihetetlenül olcsó import bornak. Amelyet nagy tételben már akár negyven eurocent körül is adnak literenként az olaszok, hogy azután „csárdás" vagy „mulatós" feliratú, magyarnak ható címkéjű pillepalackban tűnjön fel a multik alsó polcain, és a kisbolti pénztárosnak kézre eső helyen. Hasonló utat jár be a csongrádi bor is, a gazda természetesen közel sem kap egy eurót literjéért a tartálykocsival érkező szlovák kereskedőtől. Hiába jó a minősége, s kerül később gyakran üvegpalackba is, azt azért ne gondolja senki, hogy „Csongrádi vörös" lesz majd a címkéjén – még ha szlovákul is.

Nehéz eladni idén a borszőlőt, keveset fizetnek érte, olykor csupán bizományba veszik át, és csak akkor lát pénzt a gazda, ha sikerül értékesíteni a bort.

Persze nemcsak a szőlőnél, a tejnél és a gabonánál is helyzet van az idén. Ahogy a csongrádi – ásotthalmi, sóshalmi – gazda fejszét ragad, úgy kezdi el felszámolni tehénállományát az az állattartó, aki mostanában ötven forintot sem kap a nyers tej literjéért.

Nincs ára az idén semminek – búslakodhat a termelő, miközben a fogyasztó azért jól jár, annyiért veszi idén a lisztet a boltban, mint amennyiért tavaly a kereskedő vagy a nagy pékség vásárolta a malomtól. Száz forint alá akciózzák a dobozos tejet a multik, és persze az olcsóbbnál is van még olcsóbb bor. De meddig? Míg „beledöglik" a termelő?

Olvasóink írták

  • 4. balihoho 2011. június 25. 12:11
    „Amelyik gazdának van egy csöppnyi esze, az nyit egy kis helyiségben saját tejboltot, és eladja 140 - 170 forintos áron a tejet. Még rezsit számolva is jobban jár, mintha a java részt külföldi tulajdonában lévő tejüzemnek adná el, és még a fogyasztó is olcsóbban jut hozzá, mintha a tejipar által már lesoványított tejet venné meg az élelmiszerboltban. A házitejböl színtiszta aludttej, és túró is készíthető, és az így nyert túró nem esik szét mint a bolti.”
  • 3. deszkás 2010. december 29. 13:32
    „500 000 liter hamis magyar bor.Adjunk a talján pofájának.”
  • 2. joy 2009. szeptember 15. 09:26
    „Kérdez7ek?
    Miért nem készítenek a fölösleges mustból mustot?
    Az országban sehol sem kapható 100%-os szőlőé, csak azok a híg csinálmányok, amelyeknek annyi köze van a szőlőhöz, mint a kannásboroknak!
    Sírnak a gazdák, mint fürdős, hogy nem kell a bor.
    Nem, nem kell. Csináljanak belőle mustot, és el fog kelni, nem kell hosszú hónapokon át pancsolni vele!”
  • 1. Otaku 2009. szeptember 14. 13:46
    „Szándékos népirtás folyik a szemünk előtt: a szemét "minőség" amúgy is olcsó, de az EU még direkt rátesz egy lapáttal, mezőgazdasági támogatás címén.

    Ezért tudják 100Ft alatt eladni a "tejet", meg a szőlőre csak csak külsőleg hasonlító "gyümölcsöt"

    A többi méregről meg ne is beszéljünk...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Túl az ötödik ikszen

"A teremtés koronái kevesebbet törődnek az egészségükkel, de velük is kevesebbet törődik az egészségügy." Tovább olvasom