Délmagyar logó

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 24°C Még több cikk.

Hírjárvány

"Pillanatnyilag a félelem több bajt okoz, mint a vírus. Ahogyan a járványok hírére lenni szokott, a félelemhez vírus sem kell, elég a híre: lapunk szegedi piaci tájékozódása is arra jutott, hogy az emberek már a járvány gondolata miatt 30 százalékkal kevesebb baromfihúst vásárolnak."
A madárinfluenza romániai megjelenése óta rémisztőbbnél rémisztőbb előrejelzések jelennek meg a médiában, részben felkészítve az embereket arra, hogy óvatosabbak legyenek a Magyarországon még madárbetegségként sem megjelent kórral szemben, részben viszont olyan károkat okozva, amelyek talán elkerülhetők lennének. A betegséggel kapcsolatban eddig annyi a tény, hogy a H5N1-es vírustípus okozza, amely állatról állatra terjed ugyan, de emberre is terjedő változata még csak Délkelet-Ázsiában alakult ki, s ott 2003 óta 65 áldozatot szedett.

Bizonyos mértékig megnyugtató, hogy a madárinfluenza vírusai az 1990-es évek során már többször megjelentek Európában, anélkül, hogy emberre terjedtek volna. Aggasztó viszont, hogy ennek a típusnak az N1-es fehérjéje a pusztító spanyolnátha vírusának is alkotórésze volt, bár egy neves amerikai immunológus szerint a világ népességének nagy része éppen ezért szerzett védettséget ellene.

Egyelőre azonban fölösleges ijesztgetés ekkora emberi járványról beszélni. A szakemberek szerint a magyar felkészülés megfelelő, itthon kifejlesztett, elegendő mennyiségű védőoltással rendelkezünk, az Európai Unió és a környező országok életbe léptették azokat a rendelkezéseket, amelyek lefékezhetik az állati járványt.

Pillanatnyilag a félelem több bajt okoz, mint a vírus. Ahogyan a járványok hírére lenni szokott, a félelemhez vírus sem kell, elég a híre: lapunk szegedi piaci tájékozódása is arra jutott, hogy az emberek már a járvány gondolata miatt 30 százalékkal kevesebb baromfihúst vásárolnak. Ennek lélektana amúgy teljesen érthető, hiába vizsgáltak meg Magyarországon 11 ezer madarat, nem találva madárinfluenzát bennük, ha a tévé azokat a romániai csirkéket mutatja, amelyek fertőzöttek.

Mindez a szárnyastenyésztéssel foglalkozó gazdálkodóknak előre nem látható veszteséget okoz, s bár hasonló riadalmon átesett már a szarvasmarha-ágazat is a nyugat-európai kergemarhakór idején, a felkészüléssel kapcsolatos hírek miatt úgy tűnik, ez a mostani hosszabb időre megmarad. Ilyenkor a legnagyobb segítség a józan óvatosság, a megszigorított ellenőrzés, és az, hogy az egészségügyi hatóságok rendszeres tájékoztatással lássák el az embereket.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Holló a hollónak

"Elterelő hadművelet van a címben, az enyémet se vájta ki senki. Jól elkéstem megint. Eddig meg se… Tovább olvasom