Délmagyar logó

2018. 05. 28. hétfő - Emil, Csanád 16°C | 28°C Még több cikk.

Hol tartunk?!

JEGYZET - "Felelőtlenség azt hinni, hogy az éhezők bármit megesznek."
Lassan tényleg olyanná válok, mint az a bizonyos Móricka: mindenről ugyanaz jut eszembe... Hogy a jövő évi választás fordulópont lesz a modern kori demokráciánk történetében. Jó, jó, ez mindig így van, de a tavaszi egyetlen fordulón sok minden kiderül. Mindenekelőtt hogy a negyed századdal ezelőtti remény még mindig él-e, vagy netán hosszú időre csak értelmiségi ábránd marad. Mi is? Hát az, hogy nemcsak gazdasági kényszerek indokolták a rendszerváltást, hanem olyan vágyak is, mint például a hallgatás és a szólás szabadsága. Hogy szabadon szólhatok-e, vagy éppen hallgathatok, ha ahhoz van kedvem. Hogy honfitársaim többsége – bármennyire kényelmes is – nem vágyik tartósan arra, hogy gondolkodjanak helyette. Hogy nem akarunk igazodni. Hogy csak kényszerből tapsolunk, és nem azért, mert elhisszük, hogy a tapsolás jót tesz a tenyérnek.

Most mindez a családi adózásról jutott eszembe. Ha jól értem, akkor ezzel a kedvezménnyel egyértelműen a három vagy több gyereket nevelők járnak jól. Ez természetesen nagyon szépen hangzik, hiszen támogatni kell a nagycsaládosokat. Igazán rájuk fér minden pluszlehetőség és -juttatás. Csakhogy mindeközben a statisztikák folyton arra hívják fel a figyelmet, hogy egyre kevesebb gyerek születik.

Mondom, jövő tavasszal sok minden kiderül. Mindenekelőtt az, hogy a szemünknek hiszünk vagy a fülünknek. Kérdés, hogy ha Magyarország tényleg jobban teljesít, és ezt látjuk is, akkor mi van, és mi lesz, ha ez csupán sokszor ismételt választási szlogen. Politikusaink egy része végsőkig leegyszerűsített üzeneteket küld. Mondandójuk kezd kísértetiesen hasonlítani a buta reklámszövegekéhez. „Szeretné élvezni a kedvenc ételét?" Ki válaszolja erre, hogy én nem? „Vitamin azoknak, akik szépek akarnak lenni." No, ez se nekem való, mivel én már a mostani szépségemet is túlzásnak tartom... Ugyan már!

Minden csak tálalás kérdése? Csak mert a gyomorszáj nem szól vissza? Mondom, tavasszal sok minden kiderül. Például az, hogy még élvezzük is, hogy mindezt belénk tömik, vagy addigra csömörünk lesz tőle? Ismétlem, felelőtlenség azt hinni, hogy az éhezők bármit megesznek. Miként az is történelmi tapasztalat, hogy az emberi lény csak akkor hallgat szívesen, ha ezt a saját akaratából teszi. Ha joga és lehetősége van rá. Vagyis már megint a szabadságnál tartunk. Még mindig.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elcserélt inkasszó

"Vajon még mindig Gogol, Kafka és Örkény országa vagyunk?" Tovább olvasom