Délmagyar logó

2017. 04. 28. péntek - Valéria 14°C | 23°C Még több cikk.

Holtunkiglan

JEGYZET - "Ha valami elromlik, nem megjavítjuk, hanem kidobjuk – nincs ez másképp kapcsolatainkkal sem."
Életünk egyik legszebb napja. Így emlegetjük az esküvőt. A szerelem ünnepét, amikor egy pár barátok és a család előtt kimondja: együtt élik le hátralévő életüket. Minden romantikus film klasszikus csúcspontja, és minden lány álma. Felvenni a fehér ruhát, gyönyörűnek és mindenki által irigyeltnek lenni – nagyjából óvodás kortól erre készülünk.

Szüleink még meg is valósították álmukat: 1970-ben még közel 100 ezer pár kötötte össze hivatalosan életét. Aztán felnőtt egy újabb generáció – és valahogy már nem akarja ezt. Alig több mint  30 ezer házasságkötést regisztráltak tavaly – a párok kétharmada megelégszik az élettársi viszonnyal.

Jól szimbolizálja ez mai világunkat: örök hűséget ma már nem divat fogadni egymásnak. Ha valami elromlik, nem megjavítjuk, hanem kidobjuk – nincs ez másképp kapcsolatainkkal sem. A praktikus gondolkodás pedig azt diktálja, hogy ne is bonyolítsuk ezt a folyamatot: ha összeköt egy hivatalos papír, sokkal macerásabbá válik minden. Legyünk boldogok addig, amíg, végülis megy ez gyűrű és fehér ruha nélkül is.

S hogy mi lesz a gyerekkori álommal – a gyertyafénynél előhúzott ékszerdobozzal, fehér ruhával és a hintóval? A mai nő azt mondja: nem hisz a tündérmesékben, így a holtomiglan-holtodiglanban sem. Netán még nevetséges jelmezbálnak is titulálja az esküvőt, hiszen már a fehér ruha sem azt jelenti, mint akár csak egy generációval ezelőtt. Csupán a szertartás maradt, a mögöttes tartalom már régen nem ugyanaz.

Ebben talán igaza is van. De még a mai erős, független és szkeptikus nő szíve is elszorul, amikor nagyszülei aranylakodalmán egyedül ül az ünnepi asztalnál. És igazat kell adnia nekik, amikor azt mondják egymás kezét szorongatva: bár voltak nehéz pillanataik, de megérte küzdeni egymásért.

Olvasóink írták

  • 1. mazsolaszolo 2012. augusztus 09. 17:01
    „Az a helyzet, kedves Kriszta, hogy kicsit összekeverte a dolgokat.

    Nem szabad általánosítani. Nem minden kislány álma a fehér ruhás esküvő, csak az átlagé, és mint tudjuk, az átlag mindig a legtöbb - de nem a kizárólagosság.

    A Szex és NY-libákat nagyon szeretik összekeverni a VALÓDI erős és független nőkkel (akiket a lélektan úgy hív, hogy az ún. Szűz Istennő Achetípusú nők: Pallas Athéné, Artemis és Hestia tartozik ide). Az előbbiek a felszínen látszanak erősnek, de valójában gyengék, a viselkedésükkel megtévesztik önmagukat és az egész világot.
    Ők azok, akik egyedül ücsörögnek és sírdogálnak a nagypapa 50.házassági évfordulóján.

    A valódi erős és független nő nem sír, nem álmodik esküvőről 5 évesen sem és 25 évesen sem, és nem hiányzik neki a pár 50 évesen sem. Csak ezt a katolicizmus szereti kitaposni és kinevelni azokból a kislányokból, akik nem passzolnak az átlagos, klasszikus nőre, az úgynevezett Szűz Mária-archetípus-ra. Nem is véletlenül.

    Egyébként pedig nem kell sírni: önismeretet tessék tanulni. Ha tudod, hogy ki vagy és kit akarsz, akkor magadnak akarsz elsősorban megfelelni, és nem törődsz azzal, hogy mit akar a Társadalom vagy apu-anyu rád kényszeríteni. Ha férjhez akarsz menni, akkor férjhez mégy, ha fehér ruhában, akkor úgy. Ha nem, akkor nem.

    Csak hát ehhez ugye, fel kell nőni. :)”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kutyavilág

"Sohasem az állat a veszélyes, hanem a gazda." Tovább olvasom