Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Hűhó

JEGYZET - "A nagy hóra igenis föl kell készülni, nemcsak lapáttal, homokkal, fűrészporral, ennivalóval, hanem lélekben is."
A magyar média imádja a havat: egy hete arról beszélnek a legtöbbet a tévékben, rádiókban, hogy hány nap múlva jön a rekordhideg és a rendkívüli havazás – télen. Ettől mintha lavina indult volna el. Mindenkit, akit munkakörében valamilyen formában érinthet a hó, nagy izgalommal dolgozik. Ha van is elég szóróhomok és ügyeletes sofőr, a hótakarítók azért külön aggódnak, hogyan fognak szerepelni a tévében. Nehogy az derüljön ki róluk, hogy lám, azt mondták, fölkészültek, és közben mégse. Az emberek ellátására hivatottak ugyanilyen égedelemben készülnek. A helyzetet fokozza, hogy a hólabda lábra jön a kormánynak: meg lehet – és meg is kell – mutatni, hogyan működtetjük a bajban is jól az országot. Inkább biztosítsunk mindent túl, az a biztos. A gyerekek most majd megjegyzik a kormánymegbízott, B. Nagy László nevét, aki iskolaszünetet rendelt el hétfőre és keddre. A falusi igazgató tudomásul veszi, és csak irodai magányában morfondírozik, hogy neki így is jó, de ha nem jár a busz, és nem indul az autó, azért gyalog akkor is el lehet ám menni az iskolába.

Ez a kaland a jelek szerint megesik időnként az információs társadalmakkal. Ebből a szempontból emlékezetes nap 1987. január 12., hétfő, amikor adásszünet lett volna, de praktikus okokból este 6-tól mégis rendkívüli adás volt. Miután elmondtak minden fontosat a hóról, levetítették a My fair lady című filmet, Audrey Hepburnnel a főszerepben. Nem tudni, miért azt. Talán azért, mert úgy gondolták, jó hatással lesz a népszaporulatra.

Azért legyünk biztosak abban, hogy ez az időjárás tényleg le fogja vizsgáztatni az országot. A nagy hóra igenis föl kell készülni, nemcsak lapáttal, homokkal, fűrészporral, ennivalóval, hanem lélekben is. El kell tudni fogadni, hogy lelassul minden, és tudomásul kell venni, hogy ezt egyesek képtelenek elfogadni. Emiatt lesznek balesetek, szerencsétlen helyzetek. Ki fog derülni, hogy a fejlettebb ellátás meg tud-e felelni a növekvő igényeknek. Engem jobban érdekel, el lesz-e söpörve a hó délelőtt mindenütt; a szomszédok megállnak-e beszélgetni, amikor összeérnek. Vágnak-e csapást egymáshoz? Mert ahogy Farkas Árpád, a mienknél jóval keményebb teleket látott erdélyi költő írja, ilyenkor, amikor térdig, derékig, torkig ér, és „kaszák és kések éle mennyboltig bebugyolálva", alagutakat kell ásnunk egymáshoz a hóban.

Olvasóink írták

  • 5. bakosandras 2012. február 07. 21:39
    „Egyetértek.”
  • 4. Church 2012. február 07. 12:57
    „1987-es télre nagyon is élénken emlékszek, bár csak 8 éves gyerek voltam. Földszinten laktunk, édesapám az erkély korlátján átemelt, és beleengedett a hóba. Mondani sem kell, nem láttam semmit, csak azt a megnyugtató fehér színt bármerre is néztem. Délután megjelent a házmester egy dúrógéppel, és eltakarították a havat. Húgommal csak álltunk, és nem értettük a felnőtteket. Miért tesznek tönkre minden szép dolgot, pedig mi az udvarra hólabirintust terveztünk! A gyerekek sokkal okosabbak a felnőtteknél. Úgy látják a dolgokat, ahogy vannak.
    A jelenlegi helyzetről annyit, hogy minden nap gyalog vagy biciklivel megyek a munkahelyemre. Gyalog ilyen körülmények között egy óra oda, egy vissza. A buszmegállóban elnézem sok honfitársamat, ahogy vacogva és bosszankodva lesik a buszt, de az csak nem jön. Csak annyit kellene tenniük, hogy a legrövidebb útvonalon elindulnak a munkahelyükre. Fél óra séta (még ha bukdácsolva is), és ott is vannak. Legtöbbjüknek jót is tenne fél óra gyaloglás. Legalább lenne idejük végig gondolni a napjukat. De ahogy látom a séta és a gondolkodás iránt is csökkent a kereslet :)”
  • 3. Mignon 2012. február 05. 14:34
    „Asszem ö is Nemetböl ir, de nem meri vallalni...

    :)”
  • 2. bakosandras 2012. február 04. 20:27
    „Köszönöm! Megkérdezhetem, hol van az a "nálunk"?”
  • 1. mazsolaszolo 2012. február 04. 18:28
    „Kedves András, ez nagyon szép volt. Különösen a cikk vége. Eszembe is jutott rögtön Tóth Árpád és (szerintem) leggyönyörűbb verse, a Lélektől lélekig.

    Kitartást a havazáshoz, kedves szegediek, bár nálunk az idén incs ilyen kemény idő, lélekben veletek vagyunk.

    Szép és csak szebb napokat! (A képeitek nagyon szépek, köszönet érte! Legalább látjuk, hogy vagytok.)”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Berényiék cafeteriája

"A cégek túlélő üzemmódra rendezkedtek be 2012-ben." Tovább olvasom