Délmagyar logó

2017. 09. 27. szerda - Adalbert 14°C | 22°C Még több cikk.

Igazság szerint

"Hódmezővásárhely első regisztrált munkanélkülije volt – mostanra szinte a teljes magyar igazságszolgáltatással haragban áll egy rokkantnyugdíjas asszony."
Hódmezővásárhely első regisztrált munkanélkülije volt – mostanra szinte a teljes magyar igazságszolgáltatással haragban áll egy rokkantnyugdíjas asszony. Az újvárosi kocsma melléképületénél, az udvaron szétpakolt holmik, két kutya, egy ló, benn a dobozoktól alig lehet elférni, az asztalon sincs tenyérnyi szabad hely, átláthatatlan a zsúfoltság, a rumli. Itt lakik fiával a kilakoltatás óta. Átmegyünk a kocsmába; ez a nagyobbik fiúé, tehát itthon vagyunk. Három órába telik, hét dossziét kell átlapozni, mire ketten együtt elmagyarázzák a történetet.

Az asszony egyedül nevelte három fiát, a nyolcvanas évek végén fölvett 200 ezer forint támogatott hitelt az OTP-től a gáz bevezetésére. A törlesztőrészlet a rendszerváltás után fölemelkedett, ő elveszítette állását, nem tudott tovább fizetni. Próbálta eladni a házat, de mire lett volna komoly vevő, addigra az OTP végrehajtást kért. Végül megtűrt emberek lettek saját házukban. Évekkel később került a kezébe az asszonynak a foglalási jegyzőkönyv, amelyet annak idején nem is látott: állítja, ez az aláírás nem az övé. Mutatja az akkori szignóit, tényleg nem hasonlít a két minta. Szerinte a végrehajtó hamisított. Miért? Hogy két és fél milliót érő házukat olcsó pénzért mások kezébe játssza át. Az említett végrehajtó ellen – más ügyek miatt – tényleg folyik eljárás. Az asszony azonban hiába próbálja bebizonyítani, hogy házát bűncselekménnyel vették el tőle, és a földhivatali bejegyzés sem tökéletes: nem adnak neki igazat sehol – sőt érdemben nem is foglalkoztak a szerinte szembetűnő bizonyítékokkal. Pedig az elmúlt években végigjáratta az ügyet a városi, a megyei bíróságon, a nyomozó ügyészségen, minden szinten. Vett jogtárat, azt bújják, a legkisebb gyerek annyira beleásta magát a rendszerváltással egy idős ügybe, hogy most elsőéves joghallgató. Bűnpártolással vádolták meg az ügyészséget, bíróságot, hivatalos iraton. Kérdezik: ha ez nem igaz, miért nincs semmi szankció? Végül, mint Kolhaas Mihály, ők maguk adtak igazat maguknak. Levelet írtak a rendőrkapitánynak, hogy visszafoglalják a házukat, úgy is tettek, levágva a lakatokat. Most eljárás indult ellenük.

Hol az igazság? Így, leírva talán náluk. De azért nem véletlen, hogy egyik jogvédő tévéműsor, egyik országos napilap sem akar foglalkozni történetükkel, a Tévé ügyvédje sem. A levélben megkeresett politikusok is csak udvarias választ adtak. Szerintük ez azért alakult így, mert senki sem akar tengelyt akasztani az igazságszolgáltatással. Ez nem így van. Az asszony azt magyarázza, ebbe az ügybe rokkant bele, fia is nyombélfekélyre szed gyógyszert, segélyt kap. Ketten együtt ötvenezer forintból élnek. Szabadkoznak, hogy nem tudnak leszokni a cigarettáról, tényleg egyikről gyújtanak a másikra. De amikor megkérdezem, miért nem hagyták már itt ezt az egészet, és költöztek el mondjuk Tá-
piószecsőre, egyszerre háborodnak fel: de hát igazuk van! Már nem veszik észre – és ezt már senki kedvéért nem hinnék el –, hogy ezért az igazságért sokkal nagyobb árat fizettek, mint amennyit érdemes. Megtehetik. Szentül hiszik, léteznie kell valamiféle gondviselésnek, amely igazságot ad nekik, és megbocsátja, hogy évek óta a bizonyításnak élnek. Ez az élet pedig már így fog eltelni. Lehet, ez számukra vigasz, de szerintem inkább félelmetes: nincsenek egyedül.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szeged - a filmsztár visszatér

"Még néhány szerep, és Szeged kapjon csillagot Hollywoodban, a Hírességek sétányán." Tovább olvasom