Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 2°C

Így húztunk el

"Ez az a közeg, ahol igazán, őszintén meg lehet szeretni a politikát. Ahol a tisztség nem hatalom."
Tényleg meglátszik Csongrád megyén, hogy az elmúlt években több uniós pénzből építkezhetett, mint Bács-Kiskun vagy Békés? Azért nehéz ezt megítélni, mert mindhárom megyében vannak szépen fejlődő városok, községek, és olyanok is, amelyek szemlátomást elmaradottabbak. Ez nem a regionális fejlesztési tanácson múlt, hanem elsősorban az adottságokon, másodsorban, hogy ezeket az önkormányzatok képviselő-testületei elég jól ki tudták-e használni. Jó néhány település az átlagnál többet hoz ki abból, amije van, mert a polgárai a kezdet kezdetén szerencsés kézzel választottak, és négyévenként nem az újrakezdésről, hanem a folytatásról szól a közbeszéd. Helyben sokkal nagyobb az esélye annak, hogy sikerül megegyezni az ellenfelekkel, a személyes meggyőző erőnek még tényleg komoly szerepe lehet. Egyszerűek a viszonyok: ha már ez a világ úgy működik, hogy csak jó pályázattal lehet pénzt szerezni a tervekre, akkor jó pályázatokat kell írnunk, tehát képzett pályázatíró kell a hivatalba, és ennek meg is lesz az eredménye. Ez az a közeg, ahol igazán, őszintén meg lehet szeretni a politikát. Ahol a tisztség nem hatalom.

Persze túl szép lenne, ha ez így, ilyen vegytisztán létezne. Nem is létezik. A kisvárosi polgármester megyei vagy országgyűlési képviselői szerepet vállal, elsősorban azért, hogy még több hazai pályázat sikerét próbálja biztosítani megnövekedő befolyásával. Ha szerencséje van, akkor kormánypárti lesz, ami elvileg azzal jár, hogy tényleg jut egy kis hátszél a települése pályázatainak. A nagypolitika hatása azonban kiszámíthatatlan. A mostani álmoskönyv szerint például, ha szembeszélre nem is, de fagyos tekintetre számíthat az olyan fideszes polgármester, akinek a települése az elmúlt nyolc évben is látványosan fejlődött. Most ugyanis jóval többen vannak azok a jobboldali településvezetők, akik arra hivatkoznak, eddig azért nem nyert (eleget) a falujuk, városuk, mert ők ellenzékben voltak.

Érveket, számokat pedig könnyű találni, mert a mi körülményeink között nem lehet igazságosan pénzt osztani. Valóban méltatlan helyzet, hogy Szeged terein díszburkolatra cserélik az aszfaltot, miközben a falvakban nem tudják letenni az önerőt egy hosszabb utca aszfaltozására. Az is jogos felvetés lehet, miért kell rosszabb körülmények között élnie egy mindszenti polgárnak, csak azért, mert a korábbi ciklusban egymással acsarkodó embereket sikerült beültetnie a városházára. Ilyen alapon Font Sándornak is igaza van: ha a számokat nézzük, tényleg Csongrád megye kapott többet, és úgy kell intézni, hogy inkább a Békés és Bács-Kiskun megyei pályázatok nyerjenek.

A kérdés ezek után az, megéri-e jó pályázatokat írni, politizálni vagy egyszerűbben: érdemes-e dolgozni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kényszerű szomszédolás

"Nem egy kis luxusért, jókedvükben járnak már át az emberek shoppingolni, hanem egyre inkább kényszerből." Tovább olvasom