Délmagyar logó

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 26°C Még több cikk.

Internetes kalózok

"A számítógépes szakember sem válaszolna a névtelen, mocskolódó e-mailekre. Ezek feladóját ráadásul többségében nem is lehet nyomon követni, mert ingyenes levelező szervereken hozták létre a postafiókjukat."
Csak a technika fejlődik, a módszer marad a régi. Kezdő újdondászként kaptam egy nyomtatott betűkkel rótt levelet, amelynek a feladója azért fohászkodott, hogy száradjon le a kezem, amelyikkel azt találtam írni: az apának is joga van a gyermekéhez. A postán érkezett küldeményhez nem adta a nevét senki, ám könnyű volt megfejtenem, csakis a védelmembe vett férjnek a felesége szórhatta rám átkait. Nos, akkor e névtelen levelet igazam biztos tudatában, az „irattárba", a szemétkosárba tettem. Utólag bebizonyosodott: nem vétettem a cikkben, a gyerek végül elszökött az édesapjához.

E régi történet most azért jutott eszembe, mert az egyik szentesi intézmény vezetőjét is utolérte az inkognitós ördögfióka, hogy képzavarral éljek. Csak hát a technika fejlődésével nem a postás kopogtatott a névtelen levéllel az intézmény igazgatójához, hanem a számítógép jelezte: üzenete érkezett. Ám a direktor egyelőre nem tudja eldönteni, mi legyen a virágnyelven fogalmazott küldemény sorsa. Hiszen ő nem azért szegődött az intézményhez, hogy a zsaru szerepét játssza.

A városháza peres ügyekkel is foglalkozó osztályán viszont olykor kénytelenek ezt is megtenni. Azt mondta az illetékes vezető, hogy a most hatályos közigazgatási törvény nem írja elő, hogy mocskolódó, névtelen e-mailekkel foglalkozzanak. A szitkozódó elektronikus levelekkel ők akkor szoktak törődni, ha valamilyen tény van azokban. Ilyenkor megvizsgálják az ügyet, de többnyire kiderül: nincs igazuk az internetes „kalózoknak". A köz szolgálói úgy gondolják, hogy nekik sokkal többet el kell viselniük, mint más munkahelyeken. Ám a városházi osztályvezető szerint azért mégiscsak van egy határ az önérzetük megsértése esetén, amit már ők sem képesek eltűrni.

A számítógépes szakember sem válaszolna a névtelen, mocskolódó e-mailekre. Ezek feladóját ráadásul többségében nem is lehet nyomon követni, mert ingyenes levelező szervereken hozták létre a postafiókjukat. Némelyek csak egyszer használják, hogy ne tudják kideríteni a kilétüket. A modern kor eme küldeményét a lomtárba tenné az informatikus, mint raktam én annak idején a szemetes vesszőkosárba. Csak hát azóta rengeteget változott a világ, ki-ki bátran elmondhatja búját-baját, meg a véleményét is büntetlenül. Vagy mégsem?

Mindenesetre nálam nem „nyerők" – bocsánat, zenekar – a névtelen nullák. Még akkor sem, ha a hajszás világunkban fogy a tolerancia egymás iránt, mindenki győzni szeretne, s az internetes küldeményeknek az az üzenetük: majd én megmutatom, hogy revánsot veszek az engem ért sérelemért.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Patikaetika

"Kérdem én, mégis milyen acsarkodás folyna a magyar kiskereskedelmi gyógyszer-értékesítésben, ha… Tovább olvasom