Délmagyar logó

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 14°C | 24°C Még több cikk.

Iránytű

JEGYZET - "Kiderült, a hegyeshalmi kolbászkerítés elemei nem épülnek át automatikusan, egyik napról a másikra Záhonyba."

Szent István óta a nyugatos kihívás volt a leggyakrabban keresett tájolási pont a magyar történelem iránytűjén. A rendszerváltás generációi a megmondhatói, mire vágytunk a több mint négy évtizedes szikkasztás alatt is oly elemi ösztönnel. Hogy olyanok lehessünk, mint ők, hogy úgy élhessünk, mint ők. És jött 1989–90 álmodóan nagy történelmi pillanata, amelyről azt hittük, hogy ez már „az". De nem, ekkor még csak annak a lehetősége adatott meg. Hamar kiderült, a hegyeshalmi kolbászkerítés elemei nem épülnek át automatikusan, egyik napról a másikra Záhonyba. A demokrácia és a piacgazdaság jogi kereteit, intézményrendszerét úgy-ahogy sikerült megteremtenünk, ahhoz a bizonyos – kolbászkerítés-építéshez is értő – nyugatos szellemiséghez máig nem sikerült felnőnünk, hozzáváltoznunk. Az agresszív kuruc kismalac persze erre azt mondaná: Nem is akarunk! Dehogynem.

Csak előbb egy kis ungabunga meg pávatánc a történelem iránytűje körül! A nemzet fővadásza (Semjén Zsolt) most éppen azt mondta meg: Európával az a baj, hogy már nem eléggé keresztény. Irány hát Kína, Azerbajdzsán meg Albánia. De előbb (és utóbb is) folyósítson még egy csomó pénzt az Európai Unió a felzárkózást segítő kohéziós alapjaiból. A magyar diplomácia, élén a miniszterelnökkel, ezekben a napokban is minden követ megmozgat azért, hogy az előzetes tervekkel ellentétben az EU következő hétéves (2014–2020) költségvetési ciklusában se csökkentsék a támogatási forrásokat.

Nem csodálom. Amikor padlón kinyúlva a gazdaság, nincsenek beruházások, kerülik az országot a befektetők, csúszik szét a társadalom, jóformán csak ott van még mozgás, építkezés, ahol tábla is hirdeti, hogy (az Új Magyarország Fejlesztési Terv vagy az Új Széchenyi Terv keretében) az Európai Unió különféle támogatási forrásainak felhasználásával készül.

Ha most kihúznánk Csongrád megye „alól" azokat az épületeket, utakat, tereket, városképeket, intézményeket, iskolákat, közösségi tereket, fejlesztési programokat, amelyek európai uniós pénzek felhasználásával épültek, szépültek, váltak élhetőbbé, minden tekintetben úgy néznénk ki, mintha színes tévéről visszaváltanánk fekete-fehérre. Állítom, valamennyi településünknek megvannak már azok a helyei, ahol ha kitennének egy idegent, nem tudná megmondani, hogy Európa melyik térfelén jár.

„Az Európai Unió legnagyobb értéke a szolidaritás, ezért az egyik legfontosabb célja a különböző régiók közötti fejlettségbeli különbségek eltüntetése" – ezt meg már Áder János államfőnk mondta a minap. Neki talán elhiszik.

Olvasóink írták

  • 1. csopimama 2012. július 02. 17:03
    „Amit leírt, az mind igaz.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ki beszél itt már a gyorsnaszádról?

"Csak azt hagynák már abba, hogy állandóan a kürtre kötik az összes gőzt a gépház helyett." Tovább olvasom