Délmagyar logó

2018. 05. 22. kedd - Júlia, Rita 16°C | 25°C Még több cikk.

Kalóztrükkök

JEGYZET - "Most nem hinni kell, hanem a józan eszünket elővenni."
Matolcsy György szerint kalózok támadtak Magyarországra. Mindent megtesznek az ország ellehetetlenítéséért, azért, hogy magasan tartsák az állampapírok hozamait, ami csak nekik jó. Idézzük a nemzetgazdasági miniszter cikkét a Heti Válaszból: „Az egyik kalóztrükk, hogy keverik a rossz és jó híreket a magyar gazdaságról", míg a másik az, hogy napirenden tartják a magyar gazdasággal kapcsolatos bizonytalanságot. „Ehhez időnként le kell minősíteni az országot, időnként fenyegetőzni kell ezzel, és közben állandóan támadni kell Magyarországot".

Az átlagos magyar, aki nem járt közgazdasági egyetemre, most már végképp nem tudja, mit is higgyen. Próbál tájékozódni, sejti, mit jelent, ha tartósan recesszióban van az ország, ha a külföld, amelyhez ezer szállal kötődik a magyar gazdaság, nem bízik a javulásban, és ha újabb leminősítést helyeznek kilátásba. Ráadásul a kalóztámadással párhuzamosan arról is értesülhetett tegnap, hogy saját statisztikai hivatalunk támadta hátba a kormányt: másfél százalékos recesszióról szóló jelentést tett közzé.

A visszaesésről szóló hírre a nemzetgazdasági minisztérium közleményt adott ki, eszerint „nemzetközi trendek befolyásolták a GDP alakulását". A minisztérium azt is írta: „a magyar gazdaság továbbra sem tudott elszakadni az alapvetően nemzetközi trendek által jelzett növekedési pályától". Hogy ez az értékelés pontosan mit jelent, nem tudni. Ami biztos: a magyar gazdaságot leginkább befolyásoló külkereskedelmi partner, Németország gazdasága 0,9 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben.

Erre szokás mondani, most nem hinni kell, hanem a józan eszünket elővenni. Nem azt figyelni, kiigazításnak vagy megszorításnak nevezünk-e egy intézkedést. Emlékezni kell arra, hogy Bokros idején a megszorítás tényleg megszorítás volt, és 5 százalékos gazdasági növekedés követte. A mostani kiigazítások nyomában azonban gazdasági visszaesés jár. Hatását a kedvezményezett, tehetős rétegen kívül mindenki a saját bőrén érzi: ugyanazért a pénzért feleannyi húst kapunk, mint tavaly, megmaradt fizetésünk minden hónapban veszít az értékéből. Amikor pár napja közölték, hogy nem lesz megszorítás, akkor éppen a chipsadó nőtt és a lakáseladás utáni illeték.

Kalózok támadtak Magyarországra?

Olvasóink írták

  • 4. v.imre 2012. november 16. 21:11
    „Két okból térek vissza a hozzászóláshoz. Az egyik, hogy teljes legyen az indoklás, ahogyan a kormány és a kormányfő értékelt. Három okra vezetik vissza az idei GDP visszaesés szintet. 1. Az euro-zóna látványos pénzügyi, finanszirozási problémái hatása (Lásd: a portugál, a spanyol, az olasz és a görög tüntetések jelenségét a náluk, még a miénknél is nagyobb gondokra, megszorításokra. Ami által az euro gyengül.) 2. ezen a helyen sorolta be a kormány az aszályos év mezőgazdasági termelés kiesését. 3. A világgazdasági recesszió, az USA hatalmas eladósodás üteme, amelyet a maga teljességében Kínát is beleértve már nem lehet finanszirozni még külföldről sem, ezért az eladósodás és a pénzkibocsájtás lejtőjén csúsznak egyre lejjebb. Iszonyatos számadattal lehet leírni a tartozásukat: valami 20.000 trillió (nem millió, nem milliárd, de trillió) amerikai dollárocska. Valami nagyon elromlott a pénzvilágban.
    A másik ok, amiért szólok. Ha a Parlamentben csak 367 MSZP-s képviselő, 367 Mesterházy Attila ülne, s belőlük állna a kormány is, úgy nekik is meg kellene birkózni ezzel a felduzzadt adósság visszafizetés teherrel. Hogy miként oldanák meg, ezzel lehet fantáziálni ellenzéki, nem felelősséget viselő helyzetből. Tény, hogy ez a teher még teljes lesz 2013-ban, de 2014-ben ez a teher hirtelen kb. 800 milliárd forinttal lecsökken, mert addigra visszafizetjük a Bajnai által felvett, lekötött hitelt. Így lecsökken a 2014-es költségvetést terhelő kiadás tétel, fel lehet lélegezni. Ha egyeseknek úgy tetszik lehet miből osztogatni, biztosítani a pénzt a pedagógusok életpálya model beindulásához. A körülmények szerencsés alakulása esetében ezért van továbbra is ígéret szinten életben az a kormányzati szándék, hogy jó esetben már az eredetileg tervezett módon 2013 szeptembertől lenne finanszirozható a pedagógus életpálya, a béremelés életbe lépése bevezetése. Az biztos tehát, hogy a 2014-ben hatalomba kerülő kormánynak könnyebb dolga lesz, bárki is kerüljön abba a helyzetbe. Természetes, hogy az Orbán kormány nem akarja kiadni a kezéből ezt a lehetőséget azok után, hogy most elvégzi a munka nehezét.”
  • 3. v.imre 2012. november 16. 16:18
    „Csak annyit tennék hozzá a magam részéről, hogy a GDP-nket az aszályos év okozta mezőgazdasági termelés visszaesése küldte le erre a szintre. Miközben az exportunk nőtt. A statisztikai hivatal nem vágta hátba a kormányt. Csak az ujságírók negatív híreket kiemelő fantáziáját mozgatta meg. A megszorításokhoz annyit, hogy az állam 15.000 milliárd forintos költségvetés kiadását idén is 3.500 milliárd forint hitel törlesztés terheli szemben az Orbán első kormányzása idején még létezett éves kb. 800 milliárddal szemben. A dolog lényege, hogy ilyen körülmények között kell és tudja az Orbán kormány éves szinten minusz 3% költségvetési hiánycél alatt tartani az ország költségvetését. Ergo: a mi kalózaink a sajtó munkatársai között keresendők.”
  • 2. achilleus 2012. november 16. 13:33
    „"Bokros idején a megszorítás tényleg megszorítás volt, és 5 százalékos gazdasági növekedés követte."
    Igen, rá 5 évre, már a Fidesz-kormány idején.

    De lássuk akkor csak a tényeket:
    A Bokros-csomag hatásai:
    "Az államháztartás hiánya 1994-ben a GDP 8,4%-ára duzzadt az 1993-as 6,6%-ról, majd a kiigazítás eredmenyeképp 1995-ben 6,4, a következő évben pedig 3%-ra esett vissza. Az intézkedések látványos hatással bírtak az inflációra, amely az 1994-es átlagos 18,8%-ról 1994-ben 28,2%-ra szökött fel és a bérbefagyasztással párosulva jelentősen megkurtította a bérek és a nyugdíjak reálértékét. A reálbérek, amelyek 1994-ben 7,2%-kal nőttek, 1995-ben 12,2, 1996-ban 5%-kal estek vissza. Ennél is nagyobb sokk érte a nyugdíjasokat: a reálnyugdíj az 1994-es 5,1%-os növekedés után 1995-ben 10, 1996-ban 8,9%-kal zsugorodott. A lakossági fogyasztás, amely a bérnövekedés ellenére 1994-ben is némileg csökkent (0,2%-kal), 1995-ben és 1996-ban 7,1, illetve 3%-kal esett vissza. A vámpótlék és a forint leértékelése 1995-ben az import 0,7%-os csökkenéséhez vezetett. Az import növekedési üteme azonban már 1997-ben meghaladta az exportét (ekkor jelentősen megélénkült az egész külkereskedelmi forgalom), pedig a kiigazítás előtti évben az export már jóval a behozatal feletti rátával növekedett. Az intézkedések azonnali hatásaként jelentősen lelassult a magyar gazdaság növekedése, bár az egyesek által jósolt recesszió nem következett be. Az 1994-es 2,9%-kal szemben 1995-ben csak 1,5, 1996-ban pedig 1,3%-kal nőtt a gazdaság. (Aztán 1997-ben már 4,6%-ra gyorsult a növekedés.)" - végig idézet innen: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bokros-csomag
    Egyébként érdekesen venné ki magát, ha netalán elkezdené a kormány csúszva leértékelni a forintot, mamit egy 15%-os egyszeri leértékelés vezetne be, vagy igencsak meglepődnének az EU-partnerek egy vámpótléknak. Amúgy pedig a Bokros-csomag esetében nem kellene elfeledkezni arról sem, hogy akkoriban zajlott a teljes energetikai ipar privatizációja, na és ez a 9%-os garantált tőkearányos profitot biztosító közszolgáltatási privatizációk időszaka is. Ez kellene?”
  • 1. Pandora 2012. november 16. 12:06
    „"ugyanazért a pénzért feleannyi húst kapunk, mint tavaly"

    bárhogyan is erőltetem az agyam, de tavaly nem tudtam 250 forintért csirkecombot venni sehol, és a sertéscombnak sem 500 forint volt kilója.
    tehát nem értem ezt a mondatrészt.
    miért kell már megint gerjeszteni az indulatokat?????”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rossz sejtések

"Nem beszélte agyon a kormány a bankárokkal a kisebb önkormányzatok adósságának átvállalását sem." Tovább olvasom