Délmagyar logó

2017. 01. 22. vasárnap - Vince, Artúr -9°C | 0°C Még több cikk.

Kérem a következőt!

"Sokan, szó szerint, kihalnak a praxisból."
A szomszédos megye egyik kistelepülésének polgármestere néhány hónapja kétségbeesetten hívott fel: „Ha ismersz egy fiatal orvost, aki eljönne hozzánk háziorvosnak, azonnal szólj!" Vészhelyzetbe került az egyébként rohamléptekkel fejlődő falu. Háziorvosuk egészségi állapota megromlott, kénytelen volt visszavonulni. Már bőven benne volt a korban, betöltötte a nyolcvanat. Emlékszem, volt olyan ünnepség, ahol megszédült. Én kaptam el, s ültettem le a lépcsőre, mert majdnem összeesett. Nem a fizetés, vagy a fiatalokra való irigység tartotta jóval a nyugdíjkorhatár elérése után is a pályán, hanem a kényszer. Szükség volt a doktor bácsira, aki évtizedek óta gyógyította a falu apraja-nagyját. A településvezetés és az orvos is már régóta keresgélte az utódot, de nem találta.

A polgármester joggal esett kétségbe. Hiába a napelemekkel felszerelt intézmények, az út- és járdafejlesztések, ha egyszer orvos nélkül maradt a falu. Ezzel a ténnyel akár választást is lehetett volna bukni.
Hogy van-e háziorvosa egy kistelepülésnek, nagyobb vonzerő lehet, mint mondjuk egy wellnessfürdő. Ha úgy tetszik, a falu doktora az egyik legfontosabb népességmegtartó erő. Mert beteg bárkiből válhat.

A háziorvosok életkora magas. Sajnos sokan, szó szerint, kihalnak a praxisból. A fiatal orvosok nem falura mennek, inkább külföldre. Megértem őket. Egy orvos ismerősöm alig több mint 200 ezer forinttal ment nyugdíjba. Ha így megy tovább, egyre több faluban nem lesz, aki kiszóljon az ajtón: „Kérem a következőt!" Mert nem lesz következő, mármint háziorvos. Csak orvosért kiáltó betegek.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tükörország

˝Becsületes ember sosem lesz gazdag.˝ Tovább olvasom