Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Kertészország

"Nyugdíjas kollégáink közül azokon fog legkevésbé az idő, azok a legkiegyensúlyozottabbak, akik kora tavasztól késő őszig kertészkednek."
A régi kínai bölcsesség szerint ha egész életedben boldog akarsz lenni, akkor kertészkedj. A mondás igazságát sokszor igazolva látjuk; hogy mást ne mondjak, nyugdíjas kollégáink közül azokon fog legkevésbé az idő, azok a legkiegyensúlyozottabbak, akik kora tavasztól késő őszig kertészkednek.

A Kert-Magyarország ideájának romantikus szószólói már a múlt században szerették volna a kertgazdaságot általánossá tenni az országban. „A kert éppolyan nagy jelképe a mi századunknak, mint az előzőnek a gyár" – írta Németh László nevezetes tanulmányában, az 1935-ös Életcélban. Sok mai szakember is hangsúlyozza: a modern magyar mezőgazdaság egyik kitörési lehetőségét is a kertészeti termesztés átgondolt fejlesztése jelentheti. Hollandia, Spanyolország és Olaszország mintájára a kertészeti termékek világszerte sikeres exportőrévé válhatna hazánk is.

A kertészetről köztudott: a legsokoldalúbb és legintenzívebb mezőgazdasági ágazat, a szántóföldi növénytermesztésnél akár ötvenszer-százszor nagyobb termelési érték előállítására is képes egységnyi területen. A foglalkoztatásban és a vidékfejlesztésben betöltött szerepe sem hanyagolható el. Az is közhely: globalizált világunkban a megbízható, tiszta és egészséges élelmiszer egyre inkább felértékelődik. A gazdasági krízis enyhülésével a zöldségfélék, a gyümölcsök, a dísznövények és a gyógynövénytermékek felhasználásában is további tartós és gyors növekedés várható. Az olyan kiváló agroökológiai adottságokkal rendelkező országok, mint hazánk, ha okosak, sokat profitálhatnak ebből.

Egyre többen hívják fel a figyelmet arra is: a kertészet fejlettsége és a kertészeti termékek felhasználásának aránya a lakosság életminőségének is egyik fokmérője. A zöldségek, gyümölcsök fogyasztását szinte kiegészítő terápiaként ajánlják az orvosok. Kutatók ezrei vizsgálják, táplálkozásunk minősége milyen szerepet játszhat a szervezetünkben zajló öregedési folyamatokban. Ezen a téren is vannak kihasználható előnyeink: a hazai termények beltartalmi értékei többnyire gazdagabbak, mint a magasabb termelési színvonallal rendelkező nyugati versenytársainké.

A Föld hozzávetőlegesen 250 ezer növényfajából az ehető 20 ezer növény többségét kertészetekben termesztik, folyamatos az új – vagy újrafelfedezett régi – növényfajok bevonása a termesztésbe. A Japánban nagy siker küszöbén álló paprikakutató példája is igazolja: a magyar kertészek képzeletgazdag, innovatív emberek, akik kitartók akkor is, ha nehéz problémákat kell megoldaniuk. Tudják, a magyar kertészet csak úgy lehet igazán sikeres, ha folyamatosan épít a biológia, az ökológia, a növényfiziológia, a talajtan, az agrokémia, a biokémia és persze a genetika legfrissebb eredményeire.

A reményeink szerint idővel tényleg biopolisszá váló Szeged és régiója ebben az együttműködésben is példát mutathat.

Olvasóink írták

  • 2. StatusQuo 2009. március 19. 11:23
    „Mivel érintettnek érzem magam:aki elhagyja magát az hamarabb megdöglik-egyszerű nem?”
  • 1. flexsnake 2009. március 18. 16:54
    „Japánból nem jutott el a bonsai hozzánk, de kínai albérlőként kendert termeszteni már megy....”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sokkterápia

"Mivel a rábeszélés, a meggyőzés lepereg rólunk, sokkolnak, cinikusak." Tovább olvasom