Délmagyar logó

2017. 04. 27. csütörtök - Zita 10°C | 24°C Még több cikk.

Ki kicsoda?

JEGYZET - "A rendszerváltás után 22 évvel lehetetlen eligazodni a vállalkozások kaotikus világában."
Emlékszik még valaki Sümeghy Csabára? Ő volt az a fideszes országgyűlési képviselő, aki az első Orbán-kormány idején kormánybiztosként elintézte, hogy 2000. október 31-ével megszűnjön a kötelező kamarai tagság – a szóbeszéd szerint bosszúból, mert a gazdasági köztestületnek volt képe számon kérni rajta textilcégei tagdíjtartozásait. A kötelező tagságról egyébként az a kamarai törvény rendelkezett, amelyet 1994 tavaszán fogadott el az első szabadon választott parlament – a jogalkotó a német, osztrák, francia gazdaságszervezési mintákat vette alapul.

2000 januárjában a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara lapja a következő címszerkezettel aposztrofálta a kötelező tagságot is eltörlő parlamenti döntést: „Törvény gyengíti a megerősödött kamarákat – újraépítkezünk..." A kamarák valóban már ott tartottak, hogy évről évre egyre több közfeladatot és jogosítványt szereztek meg az asztalaikat erősen szorító minisztériumi bürokratáktól és hatalomféltő politikusoktól. Nem kis anyagi áldozatokat vállalva kiépítették azt az országos informatikai rendszert, amely megteremtette az egyablakos vállalkozói ügyintézés feltételeit valamennyi területi kamarában. De jött Sümeghy, és mehetett minden a levesbe. Tagságostul, önkormányzatiságostul. Az új kamarai törvény életbelépése után gyakorlatilag nulláról indult az élet és a tagtoborzás.

És most ugorjunk egy nagyot, 2012. január elsejére. Ha a kötelező tagsággal járó, erős, nyugat-európai típusú kamarai modellt nem is sikerült elfogadtatnia a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – a kormánnyal egyébként szorosan együttműködő – vezetésének, ennek egy minimálprogramját, a kötelező regisztrációt igen. A vállalkozók jó része nyilván így is prüszköl, még ha a hozzájárulás összege nem is több, egy doboz Red Bull áránál havonta. Csakhogy az mégis tarthatatlan állapot, hogy a rendszerváltás után 22 évvel lehetetlen eligazodni a vállalkozások kaotikus világában – nincs olyan adatbázis, amely megmutatná, hogy ki kicsoda és mivel foglalkozik. A KSH adatai szerint Magyarországon több mint 1 millió 600 ezer vállalkozás van, a NAV nyilvántartása szerint viszont 820 ezren fizetnek adót. Hol van a különbség? Hiába vannak exportfejlesztési lehetőségeink, ha nem tudjuk megmondani, kik lehetnek a potenciális partnerek mondjuk egy szerbiai befektetésben. Sötétben tapogatózik az is, aki a munkaerőpiacról akar hiteles képet kapni.

Sümeghy Csabával kezdtük, zárjuk is vele. Az exkormánybiztost egy évvel ezelőtt csődbűncselekményben és közokirat-hamisításban mondta ki bűnösnek nem jogerősen a Kecskeméti Városi Bíróság, hat hónapi, két év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. A textiles büntetőper ügyei egyébként arra az időszakra nyúlnak vissza, amikor Sümeghy úr még kormánybiztosként vezényelte a gazdasági élet tisztaságát is szem előtt tartó kamarák leépítését.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ollóval puzzle-t

"A KSH adataiban az számít foglalkoztatottnak, aki a felmérés hetében legalább egy órát dolgozott." Tovább olvasom